Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

A teológiára 1920 szeptemberében iratkoztam be, s elvégeztem 1924 júniusában. Még ez év szeptemberében letettem az első lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel, s rá egy évre (püspöki engedéllyel, mivel katonáskodásom miatt egy évet késtem) a II. lelkészi vizsgát ugyancsak jeles eredménnyel.

Iskolai életem történetéhez tartozik, hogy egészen kicsi diákkoromtól kezdve nagy érdeklődéssel viseltettem a Főiskolai Képzőtársaság (akkor még Társulat) munkája iránt. Ha csak tehettem, minden gyűlésen ott szorongtam. Később boldogan váltam szavaló és munkás tagjává. Az első szavalatom V. gimnazista koromban sikerült, az első versemet VI. gimnazista koromban dicsérték meg. Hatodikos gimnazista koromban, a Képzőtársaság március 15-i ünnepén én szavaltam a Talpra magyart, megelőzve a VlII-osokat. Teológus koromban újra tevékeny tagja voltam a Társaságnak. Először bírálója, azután jegyzője, majd titkára, s végül elnöke. írtam verset, prózát, szavaltam vígat, komolyat. Nyertem számtalan pályadíjat, amint erről a Képzőtársaság érdemkönyve is tanúskodik, melyben egész sereg pályanyertes művem van beírva. Még teológus koromban jelentek meg verseim a református teológus ifjúság országos lapjában, a Közlönyben.40 Ugyanígy munkálkodtam a teológiai önképzőkörben is, nyervén ott is nem egy pályadíjat.

Kápláni vizsgám után a körmendi gyülekezetbe kerültem segédlelkésznek. Segédlelkészi exmisszióm 1924. szeptember 14-én történt a körmendi templomban. Tíz hónapig szolgáltam itt, ez idő alatt megalakítottam a még ma is működő ifjúsági egyesületet. Több versem jelent meg a Rábavidék című körmendi lapban, melynek szerkesztője főnököm, Fülöp József lelkész volt.

1925. június 1-én az akkor megürülő nagyrákosi gyülekezetbe rendeltettem helyettes lelkésznek, majd 4 hónap múlva a Nagyrákosra megválasztott Fejes Gábor utóda lettem a Zala megyei Barabásszeg egyházban. Közben természetesen megszereztem a lelkészi oklevelet.

Barabásszegi lelkészi állásomat 1925. november 1-én foglaltam el, beiktatásom november 8-án volt, s principálisom: Fülöp József végezte, Szűcs László esperes megbízásából. Felszentelésem 1927 szeptemberében történt meg Székesfehérváron, kerületi gyűlés keretében.

Barabásszegen egy anyagilag is, lelkileg is jól pásztorolt gyülekezetét vettem át elődömtől, Fejes Gábor nagyrákosi lelkésztől, ki jelenleg az őrségi egyházmegye esperese. Közel 15 évi pásztorkodása alatt elődöm megállította a pusztulás útjára indult gyülekezetét, de nemcsak megállította, hanem az élet és fejlődés útjára visszavezette. Megépítette az iskolákat, lelkészlakot, renováltatta az elhanyagolt templomokat (a barabásszegit és a kustánszegit). Mert ő bizony egy szétzüllesztett gyülekezetei vett át elődjétől, Dezse Dánieltől, akit 37 évi szolgálat

40 A Közlöny 1870-től a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat havonta, néha havonta kétszer Debrecenben kiadott lapja volt., de rendszeresen 1879. októbertől 1948-ig jelent meg. Alcíme többször változott: A magyarországi evangélizált református theológiák ifjúságának hivatalos lapja, A magyarországi protestáns theológiák ifjúságának hivatalos lapja, A Magyar Református Theológus Szövetség hivatalos lapja, A magyar református theológus ifjúság lapja. Szerkesztői tanévenként változtak. SZALACSIRÁCZ1973.181-183. CSOHÁNY1988.256.-530-