Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

amikor szinte csak az összefoglalók idején kellett beállanom ezen munkakörbe. A jó Isten segítségében bizakodva reménykedem, hogy legalábbis túlzott mértékben nem fogom elrontani a mostani kedvező véleményeket. Ez pedig nem azért tölt el boldogsággal, mivel személyem nyert vagy nyer dicséretet, hanem azért, mert az én személyemen és munkámon keresztül a református papi együttesről alkotnak - így például a katonák - kedvező vagy kedvezőtlen véleményt. Amikor a bevonulásom előtti napokban (jó előre figyelmeztetést kaptam) arról értesültem, hogy leendő parancsnokom békebelien szigorú katona, sőt durva szójárású és káromkodó természetű ember, aki alaposan lehord és büntet minden kicsiségért, akkor az esperesemnek is, a közbeeső katonai felettes hatóságomnak is azt mondottam ezzel kapcsolatban: „Én nem bánom a magam személyét illetően, ha bármiképpen lehord is a parancsnokom, amennyiben nem nyerem meg a tetszését, mert amikor majd levetem az egyenruhát - bocsánatot kérek a következő hasonlatért -, akkor úgy teszek, mint abundás kutya, amikor eső után megrázza a bundáját, lepereg róla a víz, én is lerázom magamról, amiket katonáéknál kaptam, s nem bánt tovább, hanem azt nagyon fájlalnám, ha ez esetben az én meg nem felelő voltomon keresztül a református papságról alakulna ki valakikben lesajnáló vélemény”. Mivel pedig a fenti jellemzést leírtam parancsnokomról, kötelességemnek tartom itt azt is feljegyezni, hogy megismervén őt azon véleménnyel nem egyedül vagyok felőle, hogy a fent leírt magatartása csak álarc. O minden tisztje, növendéke és katonája iránt ritka jószívű, segítésre kész parancsnok, aki olyan vonatkozásokban is mély felelősséget érez alantasai iránt, amikkel más parancsnokok talán kevésbé törődnek.

Innen a kicsinyes dolgok szigorú szemmel tartása s az ilyeneknek is büntetlenül, vagy legalább szó nélkül nem hagyása. Azonban mintha katona létére gyengeségnek tartaná, mintha restellné ezt az ő nagy jószívűségét. Úgy érezzük, ennek eltakarni akarása céljából öltözik egyszer-másszor a békebeli továbbszolgáló őrmester, vagy talán úgy is mondhatjuk K. und K.38 törzstiszt kaszárnyát rengető nagyhangú és cifrán káromkodó öltözékébe. Felekezeti szempontból erős katolikus, de aki a más hitét is megbecsüli, és másokkal is megbecsülteti. Mindenek felett áll pedig nagy és erős magyarsága. Ha már így hozta a sorsunk, én szívesen megyek az ő parancsnoksága alá vissza, s vajha itthoni gyülekezetemben elégtelen állapotokra tekintve megkönyörülne rajtam az Isten kegyelme, s itt is olyan megértő feletteseket, még sokkal inkább olyan gondolkodású és magatartásé híveket adna nekem, amilyen ő! Vajha miként legalább eleddig ott, gyülekezetemben is dicsekedhetnék erőtelenségemmel, hogy az az O (Isten) ereje által végeztetik el. Adjon Isten külső és belső vonatkozásban szíve szerint való békességet nekünk és e szerencsétlen világnak.

Kerkanémetfalu, 1943. évi augusztus hó 23-án.

Kovács Elek református lelkipásztor

38 Kaiserliche und Königliche (német): császári és királyi-528-