Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

hadtestparancsnokságtól. A múltban, ma is elnöke, előadója és szakosztályvezetője vagyok a Leventeegyesületnek. Mint a községi képviselőtestület tagja, ezúton is igyekszem egyházunk és polgártársaink előnyét és javát előmozdítani. Politikával eleddig jogaim gyakorlásán és a hozzám fordulók útbaigazításán túlmenően nem foglalkoztam. A második világháború alatt, napjainkban a helyi Bajtársi Szolgálat irányítójaként e munkakör több irányából különösen a fronton lévőkkel való összeköttetés fenntartása és az itthoni hozzátartozók ügyes-bajos dolgaikban való megsegítése a súlypontja tevékenykedésemnek.

Családi vonatkozású adatok. 1934. november 29-én nősültem, feleségül vévén Koller Margitot, néhai Koller József uradalmi főerdész leányát, aki 1917. május 8-án Kerkáskápolnán született. Édesanyja, özvegy Szabó Franciska ma is ott él a másik leányával, a féltestvér Kori Ernőné, Kovács Karolinnal. Feleségem 4 osztályt végzett a szombathelyi leány gimnáziumban. Házasságunk második évében,

1936. július 21-én született a kisleányunk, Edit. Feleségem ekkor a betegágyból hatodnapon történt felkelése és vagy 15 méteres séta következtében szeptikus petefészekgyulladást kapott, s hat héten keresztül 40 fok körüli lázzal orvosunk bíztatására idehaza feküdt, majd három hónapig - közben élet halál között is - a szombathelyi bábaképzőben. A veszélyes betegség és a hosszas lázas állapot megviselte az idegzetét, s a legteljesebb fokú képzelt beteggé lett. 5 éven keresztül jártunk orvostól orvosig, kórháztól kórházig. Ezen kívül Szombathelyen egyszer garatmandula, másszor méhen kívüli terhességi műtéten ment keresztül. Budapesten, a Bethesdában való gyógykezelése közben orrsövényferdüléssel operálták. Végül a Benedek klinikán35 megállapították, hogy az idegességnek és képzelődésnek alapoka a 34%-os pluszos pajzsmirigytúltengés, amihez nőgyógyászati megállapítás szerint petefészekbeli izzadmány is járul. Mindezekből, illetve az idegességből és képzelődésből, Istennek hála, felépült végre, csupán izzadmányával áll még most is kezelés alatt. Hanem az az 5 év anyagilag is alaposan kimerített - egy fillérnyi segélyt sem kaptunk szülőinket kivéve senkitől -, meg az én idegzetemet is alaposan próbára tette. A legnagyobb hátramaradott baj pedig az, hogy kisleányunknak valószínűen „egykének” kell maradnia. Legalábbis az orvosi tilalom még ma is fennáll, s ezutánra se kecsegtetnek bennünket változással. Milyen súlyos kereszt ez is számunkra éppen ebben a nagyon is egykés gyülekezetben, ahol rosszindulatúan sokan nem akarják elhinni a mi egykénk okát! Kisleányunk teljesen egészséges, testileg, szellemileg szépen fejlődik. Magam is mindeddig kikerültem a betegségeket. Káros szenvedélyem nincs. Egy ideig túlzott mértékben dohányoztam, most azonban hosszabb idő óta egyáltalában nem dohányzom. A múltban vadászgattam is. Miután híveim egyike-másika ezt is nehezményezte, ezt is abbahagytam. Ellenben a legutóbbi időkig nagy élve35 Valószínűleg Benedek László elme- és ideggyógyászról van szó, aki 1887. szeptember 5-én született Belényesen. 1917-ben Kolozsváron szerzett orvosi oklevelet. Külföldi egyetemi tanulmányai után a kolozsvári egyetemen tanársegéd, majd 1917-től magántanár lett. 1921-től a debreceni egyetemen volt nyilvános rendes tanár, majd 1937-től 1945-ig a budapesti egyetemen dolgozott. 1945. szeptember 6-án Kitzbühelben öngyilkos lett. HORTOBÁGYI 1940.1. 88-89. MARKÓ 2001-2007.1. 617-618. Életéről bővebben: SZÁLLÁSI 2000.-526-