Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

Fiam: Zsolt, Béla 1929. év április hó 15-én Iszkaszentgyörgyön született. Keresztelte Tánczos Dezső székesfehérvári hitoktató segédlelkész május hó 20-án. Fiam ez idő szerint a székesfehérvári Ybl Miklós állami gimnázium V. osztályának tanulója.

Tácon 1929. év szeptember hó 23-án történt lelkészválasztás alkalmával számot nem tevő kisebbséggel szemben a gyülekezet meghívás útján lelkipásztorának választott. Az özvegyi év miatt táci lelkészi szolgálatomat 1931. év március hó 15-én történt beiktatásommal kezdettem meg. A közbeeső időben a már jelzett Kis Lajos341 és Barsi Miklós34“ helyettes lelkészek működtek.

Eddigi működésem idejére esik a leányegyesület, az Ifjúsági Egyesület (KIÉ), az ifjúsági Vöröskereszt egyesület, a vasárnapi iskola megalakulása. Egyházi tanácsterem, illetve ifjúsági otthon átalakítása és berendezése. Az iskola, a tanítói lak és a lelkészlak renoválása, a temető rendezése. Nagy templomunk stuka- túrozása, padjainak és falának festése, padozatának mozaiklapokkal történt lerakása, és mindezen munkálatoknak egyházi adó emelése nélküli végrehajtása. Az iskola és tanítói lak, valamint a lelkészlak villanyvilágítással való berendezése. Templomunknak eddig orgonája nem volt. Néhai nagytiszteletű Arokháty Béla református lelkész, budapesti vallásoktatási igazgató, orgonaművész343 tervei alapján 5270 aranypengő árban két játszóasztalú, 10 változatú orgonát szerez be Angszter József pécsi orgonagyárából. Az orgona felavatását Bakó Lajos mezőföldi esperes végezte 1937. év május hó 3-án.344 345 Egyházi ünnepélyünkön megjelent Jurcsek Béla országgyűlési képviselő340 is. Az orgonaszerzés a hívek

341 Kis Lajos 1929. szeptember 1-től 1930. január 29-ig helyettes lelkész volt Tácon, majd 1930. február 1-től 1933. szeptember 1-ig Esztergomban vallásoktató segédlelkészként működött. TtREL I.

8. d. 7. Esztergom. 1.2. d. 11. Tác. 2.

343 Barsi Miklós 1905. június 17-én született Vejtin (Baranya vm.). Középiskolai tanulmányait a tatai kegyesrendi reálgimnáziumban, a teológiát 1926-1930 között Pápán végezte. 1929-től Dégen, 1930-tól Tácon segéd-, 1931-től Sárkeresztesen segéd-, majd helyettes lelkész, 1932-1934 között Körmenden segédlelkész, 1935-től Szombathelyen önálló hitoktató, 1955-től 1976-ig megválasztott lelkész volt. DREL törzslap. TtREL 1.8. d. 11. Tác. 2. PATAKY1992.407.

343 Árokháty Béla 1890-ben született Gyürén (Szabolcs vm.). A teológiát Sárospatakon és Budapesten végezte, a Zeneakadémián a zeneszerzési és az orgonatanszakon tanult. 1920-1923 között a budapesti református egyház hitoktatója, egyházi karnagya és a teológiai akadémiának zenetanára, 1923-25-ben Edinburghban orgonista és egyházi karnagy volt. Hazatérése után Budapesten szolgált vallástanárként. Mint igehirdető és karnagy a Salétrom utcai templomban működött. Érdemei vannak az egyházi zene, valamint az orgonatervezés terén, Magyarországon 35 orgona épült az ő tervei alapján. 1942-ben hunyt el Budapesten. DPL 1942. 67. CSOMASZ TÓTH 1967. 219-221. KATONA 1996.49.

344 Az 1937. május 9-én tartott táci templom- és orgonaszentelési ünnepségről a dunántúli református sajtó is beszámolt. DPL 1937.102.

345 Jurcsek Béla (1893-1945): politikus, országgyűlési képviselő, földművelésügyi államtitkár, miniszter. Az első világháború után részt vett Fejér megye közéleti életében. 1935-ben és 1939-ben a Nemzeti Egység Pártjának programjával a sárbogárdi körzetben országgyűlési képviselőnek választották. 1940 júniusától 1941 februárjáig mezőgazdasági termelési és értékesítési kormánybiztosként működött. 1942-től 1944-ig közellátási államtitkár volt. Ó dolgozta ki és vezette be a róla elnevezett beszolgáltatási rendszert. A szovjet csapatok elől Ausztriába menekült, ott öngyilkos lett. MARKÓ 2001-2007. III. 643.-503-