Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

székkel, szószékkel, úrasztalával és teljes felszereléssel. Örömünket fokozta, hogy az ünnepélyes felszentelést maga Soltész püspök úr Öméltósága végezte.

Egyházközségünkben nem volt lelkészi és tanítói javadalmi föld. Amidőn aztán az OFB törvény rendelkezése folytán lehetővé vált ilyen javadalmi földek igénylése, lelkészünk és kántortanítónk részére mi is kérelmeztünk. Az ügyben eljárt bíró úr Erdély keleti részéből szakadván vidékünkre, gazdasági viszonyainkkal nem lévén ismeretes, nem alkalmas területet jelölt ki részünkre. Fellebbezésünkre az ügyet felülvizsgáló kúriai bíró úr református egyházunk előterjesztését teljesen indokoltnak találta, és felhívta a római katolikus és ágostai hitvallás szerint evangelizált lelkész urakat is, hogy csatlakozzanak a mi álláspontunkhoz, és akkor lehetővé válik, hogy a keresztyén vallásfelekezetek javadalmi földjei együttesen jelöltessenek ki a fehérvári városi határ délkeleti részével közvetlenül szomszédos gróf Cziráky-féle területből. Itt kaptunk aztán mi összesen 35 és fél kataszteri holdat egy tagban. A város jóakaratával valamennyi felekezet javadalmi földjei a város határához kapcsolódtak, s ilyen módon a gazdálkodó lakosságra nézve kellően megmunkálhatóvá lettek. Egyházunk lelkésze indítványára elhatározta, hogy e javadalmi földek jövedelme teljesen az adóterhek és a vételárösszeg törlesztésére fordíttassék. Megfelelő haszonbérárak mellett eddig sikerült a vételárak törlesztési részleteit pontosan fedezni, s az adóterheket kiegyenlíteni. Sőt, a megmaradó jövedelemből úgy nevezett földbirtokpénztárat alkotni, amely már most is jelentékeny összeggel rendelkezik.

A város fejlődése folytán közérdekből állónak mutatkozott, hogy az úgy nevezett állatvásártér más helyre áthelyeztessék. Az 1938. évben közgyűlésen a gazdasági tanácsnok azt az indítványt terjesztette a törvényhatósági gyűlés elé, hogy a korábbi határozatát helyezze hatályon kívül, és az állatvásár helyét ne a sza- badbattyáni országút mellett jelölje ki, hanem a lovasberényi út mellé, a város északi részébe. Ekkor azután a gyűlés többsége az utóbbi előterjesztést tette magáévá.

E határozatot Miklós Géza és társai megfellebbezték, a földművelésügyi miniszter úr véleményének felülvizsgálása után a magyar királyi belügyminiszter úr a város közönségét értesítette, hogy az új állatvásártér teréül a szabadbattyáni út mentén fekvő terület tekinthető a legalkalmasabbnak. Erre figyelemmel a törvényhatósági bizottság 19102/1928. számú határozatát feloldom, és felhívom a város közönségét, hogy az állatvásár helyét a szabadbattyáni út mellett jelölte ki.

Az ügyben referensként közreműködött tanácsnok úr azonban állásából kibukott időközben, s a városból elköltözött, a város polgármesterét pedig különféle dolgok miatt a belügyminiszter úr állásvesztésre ítélte nyugdíjjogosultság nélkül.293

293 Zavaros Aladár 1881. július 21-én született Székesfehérváron. Jogi tanulmányait a várostól kapott ösztöndíjak segítették. Rövid ügyvédjelölti munka után 1906-ban lépett a város szolgálatába, és II. osztályú rendőr alkapitány lett. A tanácsköztársaság idején már a város rendőrfőkapitánya volt. Tisztségét 1919. november 20. és 1930. július 15. között töltötte be. A városi közmunkák kivitelezése során felmerült különböző vesztegetési és csalási ügyekben vonták felelősségre. Tényleges felmentésére 1931. október 18-án került sor. KAZAI2004.123-126.-489-