Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

tanító lakását és az iskolahelyiséget is. A templom északi oldalán álló tágas magánház azonban idegen egyén tulajdonában állott. Szándékoztunk megvásárolni egyházunk részére, és Akóts János, igen áldozatkész presbiterünk adományából volt is néhány ezer koronánk erre a célra. Mégis meglepetésként érte híveinket, amidőn 1926. év tavaszán az özvegy háztulajdonosné felajánlotta az épületet megvásárlásra. Igen jelentékeny összeget kért a régi, majdnem rozoga, lebontásra váró épületért. Kijelentette: a vételár nagy részét tartozásban hagyja az egyháznál több évig, általa előre megszabott drága kamat fizetése mellett. Sok töprengés után a presbitérium elutasította az ajánlatot. Ekkor a főgondnoknak és a lelkipásztornak ajánlatot tett egy ismeretlenül maradni kívánó vegyes házasságban élt halk szavú presbiter, hogy olcsó kamatra kölcsönad egyházunknak, és buzdított bennünket: vásároljuk meg a házat. Újabb döntés után, a közgyűlés helyeslése mellett 1926. április 30-án aláírtuk a szerződést. A mienk lett most már a vágyva vágyott épület,283 de a vételár előteremtésének a gondja is. Az áldozatkész Akóts János hittestvérünk adott kölcsönt olcsóbb interesre, a másik jótevőnk meg alig másfél évig fogadott el kamatot, majd csakhamar a kölcsönadott összeget is odaajándékozta egyházunknak. Megérdemli, hogy nevét megörökítsük: Csapó István takarékpénztári igazgató. Híveink önkéntes adakozásokkal lassan apasztották a tartozás összegét, és végül is lefogyott a kezdetben (kincstári illetékkel együtt) mintegy 24 ezer pengőre tehető, horribilisnek látszó összeg.

Székesfehérvár aránylag nagy területen fekszik, és a rendszerint szegény sorsú reformátusság a város külső utcáin, sőt külterületen lakik. Felkértük tehát a polgármestert, hogy három községi iskolai teremben engedjen református istentiszteletet tartanunk vasárnaponként. Folyt, s most is folyik a szent szolgálat az Aranybullái úti, a maroshegyi es a szarazreti iskolák egy-egy tantermében. De szentegyházunkba alig-alig fértek be híveink, különösen jeles ünnepeken. Törvényhatósági közgyűlésünk határozataiból tudtam, hogy a város pénztára az utóbbi évek alatt igen nagy összegű segélyeket adott az úgy nevezett Prohászka- * 285

Az egyház 1926-ban 15000 pengőért megvásárolta a Keresztes házat (a mai lelkészi hivatal). http://www.albaref.hu/tortenelmunk.

'"4 Székesfehérvár Maroshegy elnevezésű városrészébe az 1930-as években települtek be a polgárok szőlőiben dolgozó napszámosok és a városi szegények. Az 1930-as években üzem települt a városrészbe, amely repülőgépek javítását, karbantartását végezte, kisebb repülőtér is tartozott hozzá. Később laktanyaépületek és tiszti lakások is épültek itt. A Maroshegyi Községi Elemi Vegyes Népiskola 2 tanteremmel és 1 tanítói lakással 1928-ban nyílt meg. 1936-ban még 2 tanteremmel bővítették. Az iskola igazgatója Fűzy Árpád (1928-1935), majd Bartal Károly (1935-1945) volt. SURÁNYI2005.104.

285 Szárazrét Székesfehérvár városrésze. Az 1800-as évek második felében a komáromi vasútvonal mentén kezdett kialakulni az a tanyafüzér, melyből lassanként kiépült Szárazrét kertváros. A város 1927-ben vásárolt 2000 négyszögöl nagyságú területet a régi Homokgödri-dűlőben, ahol felépült a Szárazréti Községi Népiskola, egy nevelői és egy tanítói lakás is tartozott hozzá. Az oktatás a két tantermes iskolában az 1928-29. tanévben kezdődött meg. 1938-ban állami segélyből 2 tanteremmel bővítették, gyakorlóteret és sportolásra alkalmas területet is kialakítottak. 1938-tól 1945-ig a Selyem utcai Községi Elemi Népiskola tagintézményeként működött. Igazgatója Barbély Imre (1927- 1937) volt. SURÁNYI 2005.104.-486-