Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

A kiterjedt és gazdag francia síkságon keresztül gyorsvonattal rohantunk a hegyek felé, Dél-Svájc irányában, a Rhone folyó déli partja mellett Genfbe. A természettől a legszebb tájék, amit csak láttam valaha. Felkerestem Kálvin János lakóhelyét, híres iskoláját, az oratóriumot, láttam templomát, s úrvacsoraosztás lévén, részt vettem a kommunióban. A Leman-tó267 jobb oldalán fekvő temetőben felkerestem a helyet, ahol síri nyugvóhelyét vélik.

Zürichben voltam a híres Münster-székesegyházban,268 s láttam a fatányért és fakupát, amelyből Zwingli kiszolgáltatta a szent jegyeket. Lelkemet elragadta Zwingli ércszobra a Wasser-Kirche269 előtti kis téren.

A Bodeni-tavon270 áthajózva München nevezetességeit tekintettem meg, majd Bécsen keresztül fővárosunkban találtam megpihenést.

Szász Károly dunamelléki püspök úr a beteg Bányay Géza tápiószelei lelki- pásztor271 mellé helyezett 1892. év nyarán, szeptember 15-től november 1-ig segédlelkésznek.

Ezután az év őszén a vértesaljai egyházmegye esperese272 mellé Seregélyesre nyertem kápláni elhelyezést 1892. november 2-től 1893. szeptember 30-ig. Azután a kecskeméti egyház buzgó lelkipásztora, Mészáros János egyházkerületi tanácsbíró273 fogadott vezető irányítása alá 1893. év október 7-től 1895. augusztus 20-ig.

267 Leman-tó (Genfi-tó, franciául Lac Léman): Közép-Európa második legnagyobb tava Francia- ország és Svájc határán, a Rhone folyó folyik rajta keresztül.

268 A zürichi Großmünster templomról van szó, ami a XII-XIII. században épült, Zürich óvárosában található, a város legjelentősebb templomai közé tartozik.

269 A Wasserkirche a Limmat folyó jobb partján, Zürich belvárosában található, régebben egy szigeten állt.

270 Boden-tó (Bodensee): édes vizű tó Ausztria, Németország, Svájc határán, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.

271 Bányai Géza (Felsőbányái Bányai Litteráti Géza) 1853. június 29-én Kolozsváron született, apja Felsőbányái Bányai Litteráti Károly gyógyszerész, anyja Russ Anna volt. Elemi és középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, ott is tett érettségit 1872-ben. A budapesti teológián 1872 októberében kezdte meg tanulmányait. 1876-tól Tübingenben tanult. 1878. márciusban Nagyenyeden szerzett papi diplomát, 1878 júniusában szentelték lelkésszé. Nagypetriben (Kolozs vm.) lett lelkész, ahol egy évig működött. 1879-1902 között szolgált a tápiószelei egyházközségben. A tápiószelei leánygyü- lekezetet anyásította, templomot, iskolát, paplakot építtetett. 1902. június 28-án hunyt el súlyos betegség és sok szenvedés után (lábai lebénultak). Első felesége Dobos Erzsébet, Dobos János ceglédi lelkipásztor leánya, második felesége Bartha Gizella, Cegléd volt polgármesterének leánya volt. PEIL 1902. 614-615. BELICZAY1955. 204. SZÖGI 2001.486 (9897. sz.).

272 Koncz Imréről van szó, aki kezdetben Bicskén rektor volt. 1850-ben tett kápláni vizsgát. Má- nyon, Foktőn, 1855-től Gárdonyban, majd 1861-től 1912-ig Seregélyesen szolgált. 1873-1910 között a vértesaljai egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1912. március 22-én hunyt el 92 éves korában. SZÁSZ 1888.207. ZOVÁNYI1977.687. VÁRADY1994.367. NAGY 2002. 73. PEIL 1912.205.

273 Mészáros János 1848. december 27-én született Alcsúton (Fejér vm.), apja Mészáros Károly lelkész, anyja Sipos Julianna volt. 1858-tól a pápai gimnáziumban tanult, ezután Kecskeméten teológiát és jogot hallgatott, majd a teológiát 1870-ben Pesten fejezte be. A kunszentmiklósi gimnázium tanára, majd 1873-ban igazgatója lett. 1874-től Cecén, 1890-től Kecskeméten volt lelkipásztor. Egyházmegyei főjegyzői és tanácsbírói tisztet is betöltött. 1916-ban hunyt el 68 éves korában. SZINNYEI 1891-1914. VIII. 1156-1157. BELICZAY 1955.223. KÁROLYFALVAI1999.12.-479-