Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

Hamburgban a „Binnen Alster”252 partját díszítő remek paloták ragadták meg figyelmünket, no meg az óriási hajókikötő gyakorolt ránk nagy hatást.

A kötelező orvosi vizsgálaton túlesve a „Weimar” tengerjáró hajóra szálltunk, és 46 órai út után kötöttünk Leith városban partra, és rövidesen edinburghi szállásunkon pihentük ki a tengeri betegség okozta kellemetlenségeket.

A skót fővárosban feledhetetlenül kedves időt éltünk át. Ajánlóleveleink a legelőkelőbb családok ajtaját is megnyitottá<k> előttünk. Papok, tanárok, világi előkelőségek, köztük Clark, az akkori főpolgármester is meghívott teapartira, és kedvesen látott vendégek voltunk a különféle egyházi meetingeken.

Tanáraink: Robert Rainy, az igazgató,2, ! dr. S. Davidson,2 ’4 * 256 257 dr. Dods,2'’'’ dr. Laidlaw, dr. Duns professzorok mind meghívtak asztalukhoz. Dr. Dods tudós tanárunknál mint vendéggel megismerkedtünk Drummond professzorral258 a

igazgatója volt. Egyetemes Névtár. 1912. 283. 1913-15. 183. PEIL 1892. 604. 1893. 526. 1894. 563. 1895.493,608.1898.45.1899.190,239,360,366.1912.204.

252 A Hamburg belterületén lévő két tó egyike. Ezeket a tavakat az Alster folyón mesterségesen létesítették. Az egyik a Binnen-, a másik az Aussen Alster.

253 Rainy, Robert (1826-1906): skót teológus. A skót szabadegyház tagjaként folytatott teológiai tanulmányokat. Aberdeeni gyülekezeti szolgálat után 1862-ben választották meg az edinburghi teológiai szeminárium (New College) egyháztörténet professzorának, ezt a tisztséget 1900-ig töltötte be. PEIL 1907. 23-24.

254 Davidson, Andrew Bruce (1831-1902): skót teológus. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Aberdeenben végezte. 1852-ig szülőhelyén volt tanár, akkor Edinburghba ment, a teológiai kollégiumban tanult tovább. Lelkészi képesítést szerzett, Aberdeenben volt segédlelkész. 1858-ban az edinburghi teológiai kollégium segédtanára, 1863-ban professzora lett. Haláláig ószövetségi exegézist, valamint hébert és orientális nyelveket adott elő. FORGÁCS 1902.89-90.

265 Dods, Marcus (1834-1909): skót lelkész és teológus. Northumberland Bedford városában született, ahol atyja közel 20 évig lelkész volt. Tanulmányait Edinburghban végezte. 1854-ben szerezte meg a „Master of Arts” akadémiai rangot. A National Bankban nyert hivatalnoki állást. Két év múlva újból beiratkozott az egyetemre, majd a New College növendéke lett. 4 év múlva lelkészi oklevelet szerzett. Kápláni éveit Edinburghban és környékén töltötte. 1864-ben Glasgowban lett lelkész. 1889- ben az edinburghi Free Church College-ba hívták meg az újtestamentumi exegetikai tanszékre. 1901- ben megválasztották az Assembly, az egyház ügyeit kormányzó testület elnökének, de nem fogadta el a felkérést. 1907-ben a New College igazgatói posztjára kérték fel, ezt elfogadta, de betegsége miatt elfoglalni már nem tudta. 1908-ban az igazgatóságról és tanárságról is kénytelen volt lemondani. 1909. április 26-án hunyt el. LUKÁCSY1909.757-759,773-775.

256 Laidlaw, John (1832-1906): skót teológus, az edinburghi New College rendszeres teológia professzora. PEIL 1906.761. PONGRÁCZ 1928.234.

257 Duns, John (1820-1909): skót teológus, 1857-től az edinburghi New College természettudományi tanszékének tanára volt. A keresztyénség és a tudomány viszonyát kutatta. SÍPOS 2007.107.

2,8 Drummond, Henry (1851-1897): skót lelkész és teológus. Teológiai tanulmányait Edinburghban (New College) és Tübingenben végezte. Már egyetemista korában tevékenyen részt vett a városi misszióegylet munkájában. Ayrban, majd Edinburghban lelkészi szolgálatot látott el. 1877-ben a skót szabad egyház glasgowi teológiai intézetének természettudományi tanszékére választották meg előadónak, ott tanított élete végéig. A tanulóiQúság körében kifejtett evangelizáló munkássága is nagyon jelentős volt. Több műve is megjelent magyar fordításban is: A tudomány ajándéka a keresztyénség számára Sörös Béla, A templom nélküli város Forgács Gyula, A legfőbb jó pedig Szabadi Béla fordításában. PEIL 1897.219-220. SZABADI 1904.5-16. SÍPOS 2007.106.-477-