Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

látogattuk a gyülekezetét, különösen a szegényeket, házi áhítatokat tartottunk, anyagi támogatást vittünk.221 Az intézetben teljes liberális szellem uralkodott, az ott töltött 6 év alatt lelkileg semmit sem fejlődtem.

1940. szeptemberben vallástanári vizsgát tettem Debrecenben (magyarból kaptam jó osztályzatot, másból jelesre vizsgáztam). Felettes hatóságomtól azt a bíztatást kaptam, szerezzek vallástanári képesítést, és a következő évre néhai Varga Gyula222 helyett megválasztanak az intézet hitoktatójának. Képesítést megszereztem, de nem ez történt. Olyant választottak, akinek nem volt vallástanárija, de férfi volt.

így kerültem 1941. szeptemberben Székesfehérvárra. Azóta tanítok a római katolikus tanítóképzőben, római katolikus polgári lányiskolában, római katolikus női ipariskolában, kereskedelmi középiskolában, kereskedelmi szaktanfolyamon, kereskedelmi tanonciskolában, háztartási gazdasági iskolában, községi elemi iskolákban, leányjavító intézetben, állami polgári fiúiskolában. Vezetem a Konfirmált Lányok Egyesületét. Tanítványaimmal 1942-1943-ban 29 községbe mentünk, ott műsoros előadásokat rendeztünk a Székesfehérvár-Maroshegyen épülő imaház javára.223 Körülbelül 4000 pengőt gyűjtöttünk ezúton.

Hálás vagyok Istennek, hogy úgy irányította az életemet, hogy Székesfehérvárra kerültem. Sok a dolgom, nagy nehézségekkel kell állandóan megküzdeni ebben a katolikus városban, ahol a növendékek ezer kísértésnek vannak kitéve, ahol a római katolikus intézetbe járó növendékeknek nem lehet a hittanórákat a saját iskolájukban megtartani, de szeretem, szívesen vállalom a küzdelmet. Dacára nagy elfoglaltságomnak van időm és alkalmam (heti 40 óra mellett) a továbbképzésemre, amire különben a középiskolákban való hitoktatás kényszerít is. Lelki vezetőkre, útmutatókra találtam. Életem célját így tudnám röviden összefoglalni: Isten dicsőségét szolgálni és az O országát építeni a rám bízottak között.

Bertalan Ibolya, református vallástanár

221 Kovács Margit diakonissza testvér az 1930-as évek második felében szolgált a pápai gyülekezetben. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1936/37. 9,19, 57.1938/39.10, 57. Pápai Református Kollégium értesítői. 1938/39.115.1947/48.114. DPL1936.229. 1939.111.

222 Varga Gyula lelkipásztor és hitoktató 1914-től 1939-ig 25 éven keresztül volt a pápai nőnevelő intézet vallás- és pedagógia tanára. Pápai tanársága előtt Kolozsvár közelében szolgált lelkészként. Felesége Horváth Irén tanárnő volt. 1939. szeptember 13-án 57 éves korában hunyt el. DPL 1939.195, 197-198. PH 1939. szeptember 16.1. TUNGLI1997.178.

223 Maroshegy Székesfehérvár déli városrésze, kezdetben szőlők és kiskertek alkották, majd a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdett benépesülni. Az első istentiszteleti hely kialakítására 1932- ben került sor. 1937-ben a maroshegyi reformátusok telket igényeltek a várostól imaház építése céljából. 1941-ben kaptak is egy 300 négyszögöles területet. 1942-ben új lehetőség nyílott az építkezésre: a MÁV-tól vehettek volna területet, a Honvédelmi Minisztérium is támogatta az építkezést, a munka a háború miatt annak ellenére sem tudott megindulni, hogy az építkezési anyag is rendelkezésre állt. A munkálatok 1949 végen kezdődtek el, végül 1950 májusában épült fel a református imaház. VÁRADY 2000. 186.-467-