Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

jó édesanya nélkül, aki magától képes volt megvonni mindent, hogy árva gyermekeit felnevelhesse, taníttathassa? Oh, az Isten adott nekünk olyan édesanyát, aki az anyák mintaképe lehet!

1890. évben elvitt anyám Pápára tanulni. Ekkor már József testvérem, aki most alsóőrsi (Zala megye) lelkész, ötödik osztályú tanuló volt. Pápán végeztem tanulmányaimat. 1898-ban tettem érettségi vizsgát, 1902-ben kápláni vizsgát,

1903-ban papi vizsgát. A pápai főiskolának sok, nagyon sok jótéteményét élveztem, melyért hálás lenni soha meg nem szűnhetek. 1902. június 21-én mentem Kálozra segédlelkésznek, 1903. július 1-én Balatonkenesére. 1903. szeptember 1- től 1904. október 1-ig Móron működtem mint helyettes lelkész. 1904. október 1. óta életem története össze van forrva a nádasdladányi egyház történetével.

Idejöttemkor tanító volt: Csajághy József,121 gondnok: Belsősori Kígyós József,122 egy igen értelmes, egyházát szerető ember. Az egyház különösen anyagi tekintetben nagyon rossz állapotban, az egyházi épületek düledező állapotban, a nép szegény, s az 1874. évi tűzvészből fennmaradt adóssággal küzdött. Az egyháznak is 1800 korona adóssága volt. Az első pillanattól kezdve tisztán láttam, hogy pályám küzdelmes lesz, de Isten segített, a nép szeretettel, tisztelettel és bizalommal környezett, bár hamarosan meg kellett győződnöm arról is, hogy vannak izgága, rendbontó, „futkározó, hamis atyafiak is”.123 Most még nem jegyzem fel nevüket, hátha jó útra térnek. Legelőször a lelkészlakot kellett lakható állapotba helyezni. 1905-ik év nyarán ez meg is történt. Ennek költsége abból tellett ki, hogy 1905. március 1-től, bár megválasztott lelkész voltam, mégis 1905. október 1-ig 66 korona 66 fillér havi fizetést vettem fel, a lelkészi javadalom többi része pedig az egyház pénztárában maradt. Ebből lett az egyház adóssága is kifizetve Szekeres József kurátorsága idejében, 1906. év február 15-én. Ebben az évben építettük meg a régi iskolát is, mely a következő állapotban volt: padok a földbeásott cölöpökön, másra nem voltak már jók, mint tűzre, az ablakokról jobb nem is beszélni, padlót az iskola sohasem látott, csak ahol a tanító helye volt, ott volt kirakva téglával valamikor. 1906-ban készült a keresztelő kút és keresztelő kanna a nádasdladányi református nők adakozásából.

1909. évben épült az orgona. 1914-ben épült az új iskola. 1916. augusztus 3-án vitték el a két harangunkat: 412 kiló súlyúak voltak.

1918. február 25-től 1918. október 10-ig Budapesten a Dollinger Gyula professzor124 által vezetett sebészeti klinikán voltam. Nagyon sokat szenvedtem, de

1 Csajághy József 1893-tól Bodajkon, 1895-től 1907-ig Nádasdladányban, majd 1908-1909 között Küngösön, Csajág leányegyházában volt tanító. DRELII. 104. a. 1893.16.1895.16. Egyházkerületi Névtár. 1894. 62.1895. 66.1896. 63.1897. 56.1898. 59.1899. 65.1900. 61.1901. 76.1902. 76.1903. 53. 1904. 52.1905.52.1906.53.1907.68.1908.128,132-133.1909. 98-99.

122 Ifjabb Kigyósi József 1904-1905-ben volt a nádasdladányi egyház gondnoka. Egyházkerületi Névtár. 1904.52.1905.52.

123 Gál 2,4 (Károli Gáspár eredeti fordításában)

124 Dollinger Gyula 1849. április 10-én született Pesten. 1875-ben Berlinben, az orvosi karon szerzett oklevelet, majd 1876-ban Budapesten sebészi oklevelet. 1879-ben ortopédiai magánintézetet alapított. 1882-től magántanár, 1897-1919 között nyilvános rendes tanár, illetve a budapesti I. számú sebészeti klinika igazgatója volt. Tanszékvezető professzorként a magyarországi ortopédia megala-422-