Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

s benne elkészül, bátran lehet mondani az országban a legszebb, legmodernebb és legpraktikusabb, villaszerű lelkészlakások egyike, parkírozott előkerttel.

Ilyen gyülekezeti élet s a gyülekezet szeretetének ilyen megnyilatkozása közben kerül meghirdetésre a lepsényi egyházközség lelkipásztori állása. Vargha Kálmánt csábítja a szülőföldje, Mezőföld, az ott lakó rokonság, de ugyanekkor ezzel az érzéssel birkózik hetesi gyülekezete szeretete, ragaszkodása, s önmagának is gyülekezete iránti forró pásztori érzése.

Lelkiismeretének súlyos kérdését egy szomorú tény dönti el, az egyke. A hetesi gyülekezet, fájdalom, fogyó gyülekezet. Az iskolások létszáma harminc, amely szomorúan lefelé tendál, s 5 év múlva már 20-at mutat. Előre vetítődik a sötét árny: államsegély megvonása, lelkésztanítóság, tanítói oklevél megszerzése, s a lelki- pásztor határoz. Pályázatát a pályázat lejárta előtti napon a lepsényi állásra benyújtja. Huszonkét pályázó közül a gyülekezet lelkipásztorává választja, s 1935. szeptember 29-én beiktatása megtörténik, melyet édesatyja mint az egyházmegye esperese végez.

Nyolc év alatti itteni munkájaként a gyülekezeti egyházi munka végzése mellett megemlíthetjük a tanítói lakások újjáépítését, teljes modernizálását az 1936- 37. évben, valamint a lelkészlak belső átalakítását, praktikusabbá való tételét.

Egyházon kívüli munkájaként a Hangya Szövetkezet 15 évvel azelőtt történt felszámolása után 1938-ban való új életre hívását, melynek azóta ügyvezető igazgatója, s amely idő alatt a Hangya Központ elismerése szerint is egyike lett legjobb szövetkezeteinek.

Mint a Polgári Olvasó- és Gazdakör megválasztott elnöke a köri életet új alapokra helyezi, tagjai számát háromszorosra emeli, s államsegélyek kieszközlésével, tranzakciókkal és a tagok áldozatkészségének felszításával megépítteti a kör új, modern székházát az 1941. évben.

Minden esetre egyet mint önéletrajzának megírója, leszögezhet. Első gyülekezetét soha felejteni nem tudja. Nem tudja pedig azért, mert új gyülekezetének népe a lelkipásztori s általában mindenféle dolog iránt sokkal közönyösebb, hidegebb és önteltebb, kevésbé van kifejlődve benne a közösségi érzés, s a növekedés, különösképpen a lelki növekedés után való vágyakozás.

Egyéni életében az 1943. évben következik be változás, amennyiben ez év május 25-én feleségül veszi Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi lelkész és neje, Bobrovniczky Mária leányát, Eötvös Jolán ottani tanítónőt.81

Egyházi beszédei jelentek meg a Református Igehirdetőben s írásai a Dunántúli Protestáns Lapban.

Lepsény, 1944.

Vargha Kálmán lelkipásztor

81 Eötvös Jolán a polgárit és a tanítóképzőt is a Pápai Református Nőnevelő Intézetben végezte: a polgárit az 1928/29-1931/31. tanévben magántanulóként, a képzőt az 1933/34-1936/37. tanévben. Az 1936/37. tanévben a Lorántfly Zsuzsanna önképzőkör és a sportkör alelnöki tisztét is betöltötte. Már 1935-ben Mezőszentgyörgyön tanított. A Pápai református Nőnevelő Intézet értesítői. 1928/29. 63.1929/30.44.1930/31. 52.1931/32. 60.1933/34.19, 20.1934/35. 27, 32,46, 57, 58.1935/36. 25, 28, 30,31,46,56,57.1936/37.19,24,25,26,42,50,51. Egyetemes Névtár. 1935.86.1941. 86.-406-