Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye A volt Keresztyén Család című hetilapban több hitépítő írásom jelent meg, felkérésre beküldött néhány bibliamagyarázatom a Református Igehirdetőben látott napvilágot. Ha csak tehettem, mindig szívesen kerestem fel a legkülönbözőbb konferen­ciákat, amelyek nagy meggazdagodást jelentettek számomra. A községi életben is szívesen veszek részt, hogy a közjavát és egyesek boldogu­lását az általam vezetett intézményeken keresztül is szolgáljam. 1924 óta a Hangya Szövetkezet ügyvezetője vagyok, mely szövetkezet munkakörébe bevezettük a tojás- és terményértékesítést is. 1931-ben létesítettük a Tejszövetkezetet, melynek szintén vezetője vagyok. Részt veszek a helybeli Gazdakör választmányában. Az igar-vámi szőlőhegyi67 állami népiskola gondnokságának elnöke vagyok. Viselem a Levente-egyesület elnöki tisztét, s majdnem egy évig a levente csa­pat parancsnoka is voltam. Vezetem az egyesület céllövő szakosztályát. A Munkaközösség elnöke, a Bajtársi Szolgálatnak vezetője, a községi karhata­lomnak és ejtőernyős elhárító osztagnak parancsnoka vagyok. A vármegyei életben törvényhatósági bizottsági tagként veszek részt. Az Országos Magyar Tűzharcos Szövetségnek68 mint világháborús frontka­tona tagja vagyok, és megbízást kaptam a Sárbogárdi Járási Tűzharcos Főcsoport helyi körzetének vezetésére. Úgy a főcsoport, valamint az országos szövetség megmozdulásaiban részt vettem. 1939-ben a Felvidék visszatérése előtt 4 hetes karhatalmi szolgálatot teljesítettem Budapesten a Sárbogárdi Tűzharcos Főcso­port „csizmás” zászlóaljában, s egy hetet pedig mindjárt a felszabadulás után a Felvidéken töltöttem propaganda szolgálatban. 1941-ben, Erdély felszabadulása után ugyancsak a tűzharcos szövetség egy különítményével Erdélyben voltam propaganda szolgálaton. Erdély felszabadulása előtt, amikor úgy látszott, hogy kenyértörésre kerül a sor, értesülve arról, hogy nagy hiány van a tisztikarban, mint kiképzett gépfegy­veres jelentkeztem önkéntes szolgálatra, s kértem a tábori lelkészi karból visz- szaminősítésemet a tartalékos tiszti karba. így lettem ismét tartalékos tábori lelkészből tartalékos hadnagy. 1924-ben nősültem meg, feleségül véve Nagy Vilmát, a volt simontornyai lel­kipásztor69 leányát, aki Simontornyán 1894. október 9-én született. Házasságun­kat az Isten három gyermekkel áldotta meg: Éva (1925), Hajnalka (1927), László (1930). 67 Vámszőlőhegy 1871-től Igar község része (Fejér m.) volt. SZABÓ 1932a. 222. 68 Frontharcosnak, később tűzharcosnak azokat a katonákat tekintették, akik háborúban első vo­nalbeli, (front-) szolgálatot teljesítettek. Az 1938:IV. te. szerint tűzharcos az a magyar állampolgár, aki az I. világháborúban teljesített arcvonalbeli szolgálat alapján a Károly Csapatkereszt igazolt tulajdo­nosa volt. Országos szervezete az 1929-ben alakult Országos Frontharcos (később: Tűzharcos) Szö­vetség, melynek tagjai olyan, a világháborúban részt vett katonák voltak, akiknek volt vitézségi kitün­tetése, sebesülést szenvedtek, vagy legalább hatheti frontszolgálatot tudtak igazolni az első rajvonal- ban. A szövetség az 1930-as évek közepén mintegy 127 000 tagot számlált. httP:/Ayww.gvuitokboltia.hu/product_cikk.php?cid=220&osCsid=2399b937a249268cc0cc88fl-7 b434cab. 69 Nagy Ltgos 1886-1905 között szolgált Simontornyán. TtREL 1.8. d. 10. Simontornya. 3,75.-396-

Next

/
Thumbnails
Contents