Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye ségével. A templomhoz szükséges telket a város adományozta, rajta lévő nagy épülettel. A templom 2 évig épült, 1928. és 1929. évben. 1929. évi november hó utolsó vasárnapján szentelte fel Antal Géza püspök úr. Salgótarjáni lelkipásztorkodásom alatt Antal Géza püspök úr két alkalommal tett Salgótarjánba látogatást. Egy alkalommal, 1934. évi február hó 4-én kérésemre dr. Ravasz László püspök úr is eljött, és vasárnap délelőtt prédikált is templomunkban. Életem legkedvesebb ideje az volt, amikor álmom valóra vált, hogy Salgótarjánban, a nagy római katolikus fészekben, amelynek nyomását olykor-olykor éreztem is, az Úr házának felépítésében gyenge erőmmel részt vehettem. Berhida, 1943. június hó 25-én. Összeállította: Szabó Dezső református lelkipásztor BODAJK Bakó Zoltán lelkész Édesatyám neve: Bakó József, aki 1891-1899. március 12-ig sáregresi (Fejér vármegye), 1899. március 12-1907. április 3-ig balatonkenesei (Veszprém vármegye), 1907. április 4-től 1929. január 22-én bekövetkezett haláláig nagykőrösi lelkész volt (1901-től 1910-ig az enyingi (Veszprém vármegye) járás, 1910-1918- ig Nagykőrös város országgyűlési képviselője is volt).27 28 Édesanyám neve: Bálint Olga, aki Bálint Mihály volt nagydorogi (Tolna megye) lelkésznek29 volt a leánya. Én: Bakó Zoltán születtem Sáregresen 1896. október 23-án. Az elemi népiskola I-IV. osztályát a balatonkenesei és a nagykőrösi tanítóképző intézet gyakorló iskolájában végeztem. 27 Salgóbánya Salgótarján város legmagasabban (500 méter) fekvő része. 1850-ben barnaszenet fedeztek fel, és el is kezdték a bányászatát. 28 Bakó József 1861. június 23-án született Balatonkenesén, apja Bakó József földműves, anyja Cseh Kiss Éva volt. Elemi iskoláit Kenésén, középiskoláit Pápán (I. és II. osztály), Bonyhádon (III-IV. osztály), Budán (V-VI. osztály), Nagykőrösön (VII. osztály) és Nagykanizsán (VIII. osztály) végezte. A teológiai első két évét Pápán folytatta, majd egy évig önkéntes katona volt a 69. gyalogezrednél. Ezután Pápán fejezte be a teológiát, majd Balatonkenesén félévig akadémikus rektorként szolgált. Az 1889-ben Léván tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-tól Szentkirályszabadján, később Balatonkenesén volt segédlelkész, majd a Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője. írásai és versei elsősorban az Alföldi Híradóban, a Magyar Szóban, a Mezőföldi Lapokban, a Nagykőrösi Lapokban és a Pápai Lapokban jelentek meg. 68 éves korában hunyt el. DREKK O. 394t. 249-250. TtREL 1.8. d. 6. Balatonkenese. 2,10,11/b, 15,19,27. d. 10. Sáregres. 31. DPL1929.17. 29 Bálint Mihály 1844-ben született Szekszárdon. Teológiai tanulmányait 1866-tól a pesti teológián végezte. 1870-ben tette le első, 1871-ben a második lelkészképesítő vizsgát. Segédlelkészként szolgált 1870-1872 között Öcsényben, 1872-től Nagydorogon, 1873-tól Ómoravicán, majd 1874-től rendes lelkészként Gordizsán. 1875-ben szentelték fel. 1879-ben a nagydorogi gyülekezet választotta meg lelkipásztorának. 1912. november 16-án hunyt el. A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1870.. jún. közgy. 17, 21. 1871. jún. közgy. 19, 20, 21. 1872. máj. közgy. 24. 1873. jún. közgy. 30. 1874. máj. közgy. 13. 1875. máj. közgy. 6, 12. 1879. ápr. közgy. 10. PEIL 1912. 759. SZÁSZ 1888.37. BELICZAY1955.204. DOBRI2001.79.-377-
