Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

BALATONFŐKAJÁR Bakó Lajos esperes, lelkész

Bakó Lajos született 1887. július 6-án Fehérvárcsurgón (Bakó Imre fehérvárcsurgói, majd városhídvégi lelkész1 és Báthory Róza fia). Helyettes lelkész Fehérvárcsurgón 1908. XII. 11-1909. IX. 30-ig. Helyettes lelkész Mezőkomáromban

1909. X. 1-1910. IV. 30-ig. 1910. május 1-től június 15-ig simontornyai helyettes,

1910. június 16-június 30-ig dégi, 1910. július 1-től 1911. augusztus 31-ig városhídvégi segédlelkész, 1911. szeptember 1-től 1912. augusztus 31-ig székesfehérvári hitoktató segédlelkész. Bodajkra 1912. február 8-án rendes lelkésznek meghívatván, ott szolgált helyettesként 1912. IX. 1-től X. 26-ig. Beiktatását 1912. X.

27-én atyja végezte. Onnan 1919. március 11-én történt meghívás útján került Balatonfőkajárra. Állását 1919. július 1-én foglalta el. 1924. február 5-én feleségül vette Bakóczy Irmát, Bakóczy Endre hajdúböszörményi lelkipásztor2 és Tőkés Veronka szülők leányát. Gyermekük: Judit 1925. május 3-án született, megkeresztelte nagyapja, Bakóczy Endre hajdúböszörményi lelkipásztor június 14. Keresztszülők: Ólé Sándor móri, jelenleg pápai lelkipásztor és Gózon Vilma, Sillye Sándor balatonfőkajári főjegyző és Cservenka Margit. Bakó Judit most IV. éves óvónőjelölt.

Bakó Lajos lelkipásztor a törvényhozó zsinatnak rendes tagja, főiskolai igazgató tanácsos, és 1936 óta a mezőföldi egyházmegye esperese. Az 1914-18-as világháborúnak emléklapos főlelkésze.3 Szolgálati ideje alatt az egyházközség

1 Bakó Imre 1848. december 13-án született Kenésén, apja Bakó József földműves, anyja Cseh Kis Éva volt. A kenesei elemi iskola után a pápai kollégiumban tanult, ott végezte középiskolai és a teológiai tanulmányait is. Segédtanár volt az első osztályosok mellett, majd 1874-ig Szilasbalháson akadémikus rektor. 1874-1878 között Tótvázsonyban, 1878-1879 között Balatonkisszőlősön segédlelké- szi szolgálatot látott el, 1879-től 1883-ig Nagyvázsonyban volt adminisztrátor. 1884-1887 között Nemespécselyen, 1887-1888 között Fehérvárcsurgón, 1888-től 1918-ig Városhídvégen végzett lelké- szi szolgálatot. Emellett egyházmegyei tanácsbíró, pénztárnok, lelkészértekezleti elnök, egyházkerületi számvivő is volt. 1886. május 5-én vette feleségül Nagyvázsonyban Bátori Rózát, a helybeli molnármester, Bátori János és Kajári Zsófia leányát. 1918. szeptember 29-én hunyt el 70 éves korában. DREKK O. 394t. 209-210. TtREL I. 8. d. 6. Balatonszőlős. 2. d. 9. Nagyvázsony. 4, 19 (anyja Csekhő Éva!). Nemespécsely. 3,32. d. 11. Tótvázsony. 3.14. Szabadhídvég. 1,7. ERDŐS 2004.234.

2 Bakóczy Endre 1873. szeptember 9-én született Hajdúböszörményben. A középiskolát és a teológiát Debrecenben végezte. 1897-től a hajdúböszörményi gimnáziumban tanított, majd 1921-től gyülekezeti lelkész lett. Megyebizottsági tag, lelkészértekezleti és iskolaszéki elnök, a hajdúböszörményi Bocskay gimnázium igazgatótanácsának tagja, valamint a Baltazár Dezső polgári leányiskola és továbbképző tanfolyam igazgatótanácsának elnöke is volt. 1943. augusztus 12-én hunyt el. Egyetemes Névtár. 1912. 279. 1913-15.182,185. 1930-32. 128, 134,135,173,175,176. 1935. 150,151,189, 193.1941.189,238,243. SEBESTYÉN 1928.200. VÁRADY1991.179.

3 A tartalékos tiszti vizsga letétele után a civil életbe visszatérő személy emléklapot kapott. Az emléklap egy fényképes igazolvány volt, amely - szövege szerint - tulajdonosát felruházta azzal, hogy „katonai szolgálatának emlékére jogosult a magyar királyi honvédségnek azt az egyenruháját, mely őt legutóbbi fegyverneme (csapatneme, állománycsoportja, szolgálati ágazata) és rendfokozata szerint megilleti, oly ünnepélyes alkalmakkor viselni, amikor a tiszti egyenruhának, mint társadalmi kitünte-368-