Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

is belekapcsolódtam. így a komáromi évek tapasztalatokat és indításokat adtak egész életemre. 1935 decemberében egyhangú meghívással Feketeardóba, a má- ramaros-ugocsai egyházmegyébe választottak meg lelkésznek. Egy évig munkálkodtam itt, azután pedig a kiskoszmályi árvaházi lelkészi állást foglaltam el,274 melyet a barsi egyházmegye szervezett meg a misszió előbbre vitele céljából. Kis- koszmályról 1938-ban a Komáromban létesült árvaházba mentem, s itt szolgálok a mai napig fizetés, kongrua nélkül.

Csukás Zsigmond árvaházi segédlelkész Curriculum vitae

Komáromban születtem 1918. február 21-én ősi kálvinista, földműves családból. Édesapám Csukás Sándor, édesanyám Gulyás Krisztina. Szüleim ötödik gyermeke vagyok. A komáromi községi elemi iskolában öt osztályt végeztem közepes eredménnyel. Szüleim a helybeli Benedek-rendi római katolikus gimnáziumba írattak. Itt érettségiztem 1937-ben kitűnő eredménnyel. Lelkipásztorom és hitoktatóimon keresztül Istentől kitörölhetetlen lelki áldásokat kaptam, s megérlelődött bennem az az elhatározás, hogy életem a gyermekek Isten akarata szerint való nevelésére szentelem. Felsős gimnazista koromban a helybeli gyülekezetben nemcsak a vasárnapi iskolai tanítást, hanem a tanítók előkészítő óráját is vezettem. A gyülekezeti munkában helyben és vidéken is rendszeresen részt vettem. 1937 őszén beiratkoztam a losonci református Teológiai Főiskolára. Itt inkább az ismeretben gyarapodtam, mint a lelkiekben. A Főiskola megszűnése után, 1939 februárjában a pápai Református Teológiai Akadémiára iratkoztam be. Itt a lelki munkára is több alkalom adódott. 1941-ben tettem le az I. lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel. Már a vizsga előtt exmittáltattam a komáromi Timótheus árvaházba,275 276 ahol a középiskolás növendékek nevelésére kaptam beosztást. Itt 1941 őszén megszerveztem a 640. számú Timótheus cserkészcsapatot, melynek kebelében 1942-ben megalakítottam az 1803. számú cserkészkaptárt is. Cserkészmunkán belül megindítottam az örsi bibliaköröket. Cserkészeimmel 1943 nyarán újszerű cserkészkaptáros nagytábort rendeztem Kecske274 Tóth Kálmán árvaházi lelkészi kinevezését Nehézy Károly, az árvaház igazgatója kérelmezte 1936. június 12-én kelt levelében. Ebben közli, hogy Tóth Kálmán a feketeardói állásáról lemond, és 1936 októberében az árvaház kötelékébe lép. Kéri, hogy Tóth Kálmán lelkészi jellege továbbra is fennmaradhasson, ellátásáról az árvaház gondoskodik. A kérést az egyházmegye támogatja, az árvaházi lelkészi hivatal felállításánál anyagi felelősséget nem vállal, de erkölcsi felelősséggel tartozik. Az árvaházi lelkészi hivatalba a barsi református egyházmegye elnöksége 1937. január 17-én iktatta be. Egyházmegyei közgyűlési határozat értelmében a kiskoszmályi árvaház önálló gyülekezetté vált, a barsi egyházmegye esperese rendes egyházlátogatásban részesítette. DREL II. 25. b. 1936. 49-51.

1937.47.1938.51. TÓTH 1942.40.

276 A komáromi Timótheus Árvaház a Tóth Kálmán komáromi segédlelkész által létrehozott Timótheus Szövetség alapítása. Az árvaház az 1937. év folyamán 2 hold telket kapott Komárom városától ingyen, amelyen el is indult az építkezés. 1938-ban elkészült a szövetség székhelyéül is szolgáló Timótheus palota egy része, az épület beköltözhetővé vált, így biztosítva lett a nagyobb fiúk elhelyezése és iskoláztatása, és elkezdődhetett az árvaház működése. DREL II. 25. b. 1938. 50-51. 1939.47. TÓTH 1942.41-44.-348-