Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye Gyermekeimmel együtt járjuk az élet iskoláját, igen nehéz az élet, de jó tudni azt, ha mindenki elhagy is, a Mennyei Atyánk mindég velünk volt, és velünk lesz. Csak egy édesanya tudja azt, milyen érzés az, mikor el kellett válnom sorra minden gyermekemtől. Még a legkisebbtől is, a fiamtól, 6 éves volt, mikor a pestújhelyi árvaház216 felvette. Az első gyermekünk, Erzsébet született 1902. október 4-én. Margit meghalt. Ilonka meghalt. Kató 1906. július 6-án. Piroska 1908. január 19-én. Julianna 1909. április 7-én. Jolán 1911. február 16-án. Vilma 1914. október 3-án. Sándor 1920. március 25-én. Sok lenne mindent részletesen leírni. Még annyit említek: Kismányáról a férjem halála után (1 év) Érsekújvárba költöztem. Azóta itt élek. Egy beteg gyermekem van itthon, aki munkaképtelen. Beretkei árvaházban217 volt. Abban az időben kapott tífuszt, és azóta ízületi baja van, igen gyenge szegény. Két lányom van férjnél. Jolán állami tanítónő. Perlik István Hangya körzetvezető a férje. Telektanya (Szabolcs megye).218 Vilma férje Tibold Géza, állami tanító, Üllő, Tornyoslőb. Itt már van egy éves kisleány, Zsuzsika. Az első kis- unoka. A Sándor Hangya tisztviselő. Jelenleg katona, Felsővisón. Az az egy vigasztal, hogy „Jó az Úr”,219 nem hagyja el az özvegyeket és az árvákat. PADÁNY-BÖGELLŐ Szekeres László lelkész Én, Szekeres László, jelenleg padány-bögellői lelkipásztor, 1879. december 26-án születtem Takácsi, Veszprém megyei nagyközségben. Szülőim: Szekeres Mihály takácsi lelkész, aki 20 évig a pápai egyházmegye esperese is volt, és Baditz Emilia, Baditz László ősi lelkész220 leánya. Ha atyám révén nem is, aki 216 A Filadelfia Diakonissza Szövetség 1907-ben vásárolt meg egy házat Pestújhelyen, melyben diakonisszaotthont és árvaházat rendezett be. KOVÁCS 2006a. 699. GÉRA 2006a. 977. 217 A Beretkei Református Árvaház 1929. október 31-én kezdte meg működését, miután a helység földbirtokosnője, Tomallyay Margit - Bácsy Gyula lelkész ösztönzésére - a református egyháznak adományozta beretkei kastélyát. Az árvaház létrehozásában a Nehézy Károly indította kiskoszmályi mozgalomnak is fontos szerepe volt. Ennek eredményeként alakultak Kiskoszmályon, Beretkén, Munkácson és Nagyszőllősön is árvaházak. MOLNÁR 1998.228. GALO 2011.18-36. GALO 2012.29-51. 218 Telektanya Nagyhalász község pusztája volt Szabolcs vármegyében (1954-től Tiszatelek község, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.). ORBÁN 1979.201,204, 212. 219 Zsolt 100,5; 135,3; 145,9; lPt2,3 "20 Badic László 1808-ban született Mezőszentgyörgyön (Veszprém vm.), apja közbirtokos, felesége Szenyéri Apollónia volt. Tanulmányait születése helyén, majd Pápán végezte. Balatonfőkajári rektori szolgálata után Bécsben tanult. Pálfán, majd Csákberényben segédlelkészkedett, majd rendes lelkészként 1838-1845 között Pálfán, 1845-től 1882-ig Ősiben szolgált. 1882. április 13-án hunyt el. DREL 1.1. a 6.40,163. DREL 1.1. u. Ősi. 2. DREL II. 104. a 1829.11.1830.9.1831.14.1834.4.1835.1. 1836. 2.1838.1.1843. 5.1845.1. DREL II. 104. b. 1832. 4.1833/34. 4.1837.4.1838. 2.1839.1.1840.1. 1841. 5.1842.10.1843.4.1844. 5.1845. 6-7.1846.12.1847.15.1848.13. DREL III. 244. c. 1.1. DREKK 0.394t. 79. TtREL I. 8. d. 6. Csákberény. 1.3. d. 7. Falu-Szabadbattyán. 11. Inota. 16. d. 8. Litér. 8. d. 9. Moha 9, 10. Nádasdladány. 14. Ősi. 1, 10-15, 22. d. 10. Sáregres. II. 2 Felesége Szempéteri!). d. 11. Szabadhídvég. 5. Szentkirályszabadja. 12. TÓTH 1833. 28.-318-
