Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye bécsi, majd a komáromi hadikórházba. 1915-ben ismét a Kárpátokban harcol, ahol végzetesen súlyos sebesülést kap: a bal alsó álkapcsát szétrobbantja egy ekrazitos muszka golyó, amely nemcsak a fogakat szaggatja ki, hanem a golyófenék még a kulcscsont epifízisét is letöri, nyakát pedig össze-vissza hasogatja. Ezzel a budapesti Rét utcai hadikórházban kezelik, protézissel látják el, és szeptember 5-én ismét csapatához vonul be, amikor azután engedve a régebbi és mostani rábeszéléseknek, kéri a hivatásos állományba leendő átvételét, ami meg is történik. 1916 februárjában ismét a harctéren van egészen június 4-ig. Ettől kezdve a hátsó országrészben teljesít szolgálatot. Budapesten hadapródiskolái tanár lesz a Hűvösvölgyben,159 innen a minisztériumba vezénylik Bécsbe, ahol a forradalom kitöréséig szolgál. 1918 novemberében Szombathelyre vonul, és végigküzdi a vörös forradalmat, ami életének egy külön fejezete, és ilyen szűk keretek közt tárgyalni lehetetlen. 1921-ben búcsút mond a katonaságnak, pihenni vágyik, majd Komáromban lesz városi szakdíjnok, egyúttal különítmény szervezőtisztje. 1914-ben szülei elváltak. Édesanyjáról is gondoskodik mindaddig, amíg a tartásdíj kérdése részére elintézést nyer. 1925-ben édesapja azzal a hírrel jön, hogy csaknem öt évtizedes szolgálata után a csehek nem akarják nyugdíjazni, hanem azt mondják neki, hogy menjen át a magyarokhoz, és kérjen azoktól nyugdíjat, mert akinek a fia ellenséges állam hadseregében szolgál, az nem érdemel nyugdíjat a cseh államtól. Az édesapa könnyei és egyéb körülmények átgondolása arra indítják Tárnokot, akinek ekkor már 3 éves fia is van, hogy átköltözzék a megszállt területre. Ugyanis 1919-ben kötött házasságot Ivánfi Margittal. Ez a házasság hosszú várakozás után valósult meg, és azért köttetett meg 1919-ben, hogy a megszálló csehektől kimentse a csaknem 7 éve menyasszonyának tekintett élettársat. A megszállt területen pár hónapig biztosítási ügynökséggel foglalkozott, majd 1925 szeptemberében, midőn a losonci teológia megnyílt, Losoncra költözött, és a teológia egyik „öreg” hallgatója lett. Közben Tóth Kálmán nyugalmazott ezredes vezetésével a megszállt területen szervezett titkos katonai alakulat egyik szervezője volt, kiváltképpen a teológusok között. A volt főhadnagy Losoncon teljes ösztöndíjat kapott a teológián, így hát saját személyéről a teológia gondoskodott. Családjáról pedig úgy gondoskodott, hogy magántanítást vállalt. Ekkor derült ki, hogy miért kellett az első háború idején a hadapródiskolában matematikát és ábrázoló mértant tanítania. Losoncon református reálgimnázium volt, amelyben éppen a matematika volt a legfontosabb tantárgy, és ebből szorultak legtöbben instruálásra. Ezen kívül a cseh modern tanrendszer alkalmat adott az úgy nevezett externista vizsgákra, aminek következtében a túlkorúak, akiknek később jött kedvük a tanuláshoz, magánúton készülhettek fel az érettségi vizsgára, vagy tanítói és tanári vizsgákra, és így mindig bőségesen akadt tanítvány, sőt sokakat el kellett utasítania, tehát a megélhetését a négytagú családnak Isten nagyon is bőkezűen biztosította. 169 169 Hűvösvölgy Budapest egyik városrésze a II. kerületben.-294-
