Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Jelenleg Balatonalmádin tölti nyugdíjas éveit.

Rácz Elemér egyházi közhivatalai:

A Vágmellékén körlelkész fiatal korában. Nyugdíjpénztárnok 1914-től, egyházmegyei tanácsbíró 1923-tól, egyházkerületi tanácsbíró 1931-től, zsinati képviselő 1935-től, a lelkészértekezlet és monográfia bizottság elnöke az utóbbi években. Visszacsatolás után a dunántúli egyházkerület tanácsbírája.

Meg kell említeni, hogy Sörös Béla, a losonci teológiai szeminárium igazgatója a teológia előadói közé hívja, de egészségi állapota miatt nem fogadhatja el (irattári adat).

Nagy Sándor egyházmegyei gondnok a komáromi egyházmegye esperesévé szeretné jelöltetni a lelkészi kar megbízásából, de egészségi állapota miatt ezt sem fogadhatja el (irattári adat).

Rácz Elemér lelkipásztor munkásságánál saját egyházából kell kiindulnunk. Csak a rideg tényeket megemlítve meg kell állapítanunk, hogy építő pap. Templomot renovál, új orgonát szerez, paróchiát renovál, temetőt keríttet, új harangot szentel, új kerítéseket csinál, rektóriát renovál, gyülekezeti szobát épít, és mindezek befejezéseképpen új templomot épít gyülekezetével a már fáradó pásztor. Az iskolát szeretné még megújítani, de jön a háború, és egészsége nyugdíjba viszi.

Mint missziós lelkületű pásztor élére áll a belmissziós egyházmegyei lelkészeknek, és belmissziós szabályrendeletet készít, de az idős pásztor maga is vasárnapi iskolát, leánykört és gyülekezeti összejöveteleket vezet. Mint jó muzsikus nemcsak a ritmikus zsoltárokat dalolja, hanem előadásokat tart a pozsonyi képzőtől a komáromi szeretetvendégségig. Ha kell, szívesen hegedül is.

Társadalmi munkáiból ki kell emelni, hogy életre hívja a magyarsóki fogyasztási szövetkezetei, de meg is becsülik egészen a Vág-balparti ármentesítő választmányáig.

Rácz Elemér egyik leveléből idézzük:

„A cseh megszállás idejéből megemlítek két dolgot. Az egyik az, hogy 1925- ben mint egyházmegyei tanácsbíró pártjára álltam egy öreg tanítónak a re- ferátussal145 szemben, s a bírósággal a fegyelmi vétség alól felmentettem. E miatt a referátustól azonnal jött a községi jegyző útján a kérdés, hogy hol születtem, s megvonták az állampolgárságot illetőleg az államsegélyt, melyet két éven keresztül nem kaptam. Később okkal-móddal sikerült a kongruát kiverekednem. A másik ügy a saját fegyelmi ügyem volt, melyet a referátus indított ellenem titkos feljelentés alapján, melyben sikerült olyan érveket felsorakoztatni ártatlanságom mellett, hogy a bíróság egyhangúlag felmentett. Azzal vádoltak, hogy lázítok, felforgatni akarom templomi és községi szereplésemmel a republikát. A végén

fel együtt az ő nevéhez fűződött a városi népkönyvtár megnyitása 1887-ben. 1913. szeptember 7-én hunyt el 63. életévében. DPL1913.310. MÁCZA1992.40. HORVÁTH 2004.80.

145 Iskolaügyi Referátus, teljes nevén a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium Iskolaügyi és Nemzetművelődési Referátusa: az iskolaügy teljhatalmú irányitója volt Szlovenszkóban. Az iskolahálózat „csehszlovák" tannyelvűekké tétele volt a feladata Az Oktatási Minisztérium egyik osztályaként működött, de határozatai ellen nem volt fellebbezési lehetőség a minisztériumhoz. Első irányítója Anton Stefánek, aki 1929-ben oktatási miniszter is volt. SZERÉNYI1933.107,110. POPÁLY1998.5-6.-289-