Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Ezen kívül segédlelkész volt Csallóközaranyoson 1915. szeptember 1-től 1916. augusztus 1-ig; Komáromban 1916. augusztus 1-től 1922. október 22-ig.

Rendes lelkésszé a madari gyülekezet választotta, ahol 1922. év október 22. óta működik.

Megnősült 1922. október 14-én, feleségül véve Udvardy Margitot, Udvardy Gyula volt madari református lelkipásztor136 leányát. Házasságából gyermek nem származott.

A komáromi református egyházmegye 1932-ben és 1942-ben másodízben is tanácsbírójává választotta.

Ugyancsak az egyházmegye bizalmából 1933-tól a mátyusfoldi lelkészi kör gyászírnoka és elnöke.

Udvardy Gyuláné lelkészözvegy (született Vályi Margit)

Születtem Perbetén, Komárom megyében 1872. november 6-án Vályi Lajos esperes, egyházkerületi főjegyző137 és Rétéi Sándor Szidónia szülőktől.

Az elemi iskolát Perbetén, a felsőbb iskolát Pozsonyban, Roszulegh Etelka felsőbb leánynevelő intézetében138 végeztem.

Férjhez mentem Udvardy Gyula ilavai fegyházi lelkészhez 1896. május 18-án. Férjemet három év múlva Jókára, Pozsony megyébe hívták meg 1899-ban. Onnét

1903-ban Madarra, Komárom megyébe választották meg, a hol 1903. március 15- től, 1922. augusztus 24-ig, korai haláláig működött.

Házasságomból három gyermekem született: Margit, Mokos Kálmán madari lelkész neje. Ilona, Liebenberger Aladár főmérnök139 neje és Gyula, református praeorans tanító.140

136 Udvardy Gyula 1870-ben született Benkepatonyban (Pozsony vm.). A teológiát 1890-től Budapesten, 1892-től Pápán végezte. 1894-1896 között Perbetén segédlelkész, ezután illavai fegyintézeti lelkész volt, m^jd 1899-1903 között Jókán, 1903-tól 1922-ig Madáron szolgált. Felesége Vályi Margit volt. 1922. augusztus 24-én Komáromban, az utcán szívszélhűdésben halt meg 51 éves korában. Madáron temették el. TtREL 1.8. d. 7. Jóka 2,6. d. 8. Madar. 1.4. II. 6-7. d. 10. Perbete. 2. Egyházkerületi Névtár. 1895. 56. 1896. 55. 1900. 48. 1901. 59. 1902. 59. 1903. 43. Pápai Református Kollégium értesítői. 1892/93.135.1893/94.86. DPL1922.143. BELICZAY1955.236.

137 Vályi Lajos 1825-ben született Hodoson (Pozsony vm.). Tanulmányait Pápán, Pozsonyban, majd ismét Pápán folytatta, ahol praeceptori feladatokat is ellátott. 1847-1850 között Aranyoson volt akadémikus rektor. 1850-től 1852-ig káplánkodott Komáromban, Nagy Mihály püspök mellett. 1853- 1896 között Perbetén szolgált. 1866-1896 között a komáromi református egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte, 1877-től pedig a dunántúli egyházkerület főjegyzője is volt. DREL II. 259. b. 1847/48.13. DREKK O. 394t. 108. TtREL I. 8. d. 10. Perbete. 1.1. II. 9-10,12. III. 20. DPL 1895. 816. 1896.323-332. ZOVÁNYI1977.333 (Negyedi és perbetei lelkész!).

138 Roszulegh Etelka tulajdonos és igazgató nőnevelő-intézete Pozsonyban, a Vásártér 46. szám alatt működött. Az intézményhez 6 osztályos elemi, 2 osztályos felsőbb iskola, tanműhely és ismétlőiskola tartozott. Az általános tantárgyakon kívül egészségtant, zenét, kézimunkát, háztartástant, francia nyelvet is oktattak a növendékeknek. Az igazgatónő, Roszulegh Etelka külföldön is tanult, az intézmény tanárai a pozsonyi tanítónőképző intézetből kerültek ki, illetve a felsőbb iskolában gimnáziumi tanárok oktattak. Esztergom és Vidéke 1886. július 15.2. augusztus 15.4. augusztus 29.4.

139 Liebenberger Aladár pilseni gépész főmérnök. TtREL 1.8. d. 8. Madar. II. 6-7.-287-