Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

szaképzés, Vallásos estélyek rendezése, Kisebbségi tanító és a társadalom, Arvahá- zaink jövőjének biztosítása, A falu és az értelmiség, Anyák napján, Egyházunk közéleti súlya, Kié a református egyház?, Vasárnap megszentelése, Korunk technikai vívmányai és a református kereszténység, A proletariátus és az egyház, A református iskola, Az első lépés, Egyházunk kettős frontja, A szekták iratterjesztése a és református egyház, Világnézetek harca, Az Institúció112 néhány elfelejtetett gondolata, A szekták kérdése, A tanítóképző ügye, A családi élet romlása, Milyen lelkipásztorra van szüksége a református egyháznak?, A barsi és komáromi egyházmegyék belmissziói bizottságának közös gyűlése Léván, A református életstílus, Gyülekezeti munka, A vasárnapi iskolai vezető személyisége, A falusi református ifjúsági munka nehézségei, Gyász emléklapok.

Az 1938. évben mint a Református Egyház és Iskola című lap szerkesztője a következő cikkeket írja:

A megoldásra váró kérdések, A falu,,Arccal a falu felé”, Balogh Elemér ravatalon, A falu lelkének megismerése, Antal Gyula (Nekrológ), A marxizmus csődje, Sörös Béla püspök, A debreceni református Világgyűlés, Sörös Béla püspöki beiktatása, Magyar reformátusok debreceni világgyűlése, Lapszerkesztők értekezlete a „Református Összefogás” ügyében, Örök reformáció, „Út, Igazság és Elet”, A Felvidék egyházi visszatérése, Karácsonyi öröm, A komáromi református egyházmegye közgyűlése.

Zsemlye Lajos lelkész 1934. november 26-án kötött házasságot Konta Zsuzsanna hetényi református tanítónővel,113 kinek édesatyja Konta Károly kiskál- nai református lelkész. Judit nevű kisleánya 1937. május 21-én született.

JÓKA

Mikula László lelkész

1914. január 17-én születtem a Bács-Bodrog megyei Vajszka községben. Az édesapám itt mint Szemző Gyula gróf114 főgépésze talált alkalmazást, közvetlenül az első világháború kitörése előtt. Amikor a világháború kitört, mindjárt az első frontra indulók között ott volt édesapám is, édesanyám pedig anyai nagyszü- leimhez hozott vissza <a> Nógrád megye szécsényi járásában lévő kisközségbe: Csalárba. Ez a község volt egyébként apai és anyai őseimnek közös lakóhelye. Itt,

112 Az Institutio Christianae religionis, röviden Institutio G,a keresztény vallás rendszere”) Kálvin fő műve, a református teológia összefoglalása. Először 1536-ban jelent meg latinul, 1541-ben franciául, de Kálvin élete során folyamatosan dolgozott rajta, így a végleges latin nyelvű kiadása 1559-ben, a francia 1560-ban jelent meg.

113 Konta Zsuzsanna 1914. augusztus 20-án született Kiskálnán, apja Konta Károly lelkész, anyja Galambos Lenke volt. 1934-ben választották meg a hetényi református iskola tanítónőjévé. DREL I. 1. u. Kiskálna. 30. DREL II. 259. a. 1934. okt. közgy. 16.1935. szept. közgy. 4. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Névtára. 1937.35. Egyetemes Névtár. 1941.104.

114 Szemző Gyula gróf Bácsszentivánon (Priglevicza-Szent-Iván) született. Becsben is tanult. Bács megyei birtokán gazdálkodott, eközben aktív közéleti tevékenységet folytatott. Több évig vezette a megyei gazdasági egyletet. 1881-ben a kemyajai, 1884-ben az apatini kerületben választották országgyűlési képviselővé. HALASZ 1886.1.160. BOROVSZKY1909.1.224. II. 261,269.-276-