Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Ma is Krisztus a világ világossága. Kis Tükörben.

Atheista mozgalom. Református Világszemlében.'36 A falu és a külmisszió.

Dunántúli Protestáns Lap.

Az összetartás titka. Győri Hírlap.07 A pünkösdi hősök. Győri Hírlap.

1937. február

1936. december

1939. április 23. 1929. V. 14. 1939. V. 28.

Kiss János lelkésznek Budapest polgármestere' 8 a Felvidéki Emlékérmet' 9 adományozta 1940. október 29-én.

CSILIZRADVÁNY

Kóczán Mór lelkész

Kóczán Mór 1914. szeptember 30-tól jelenleg is működő lelkész.

Kocson 1885. január 8-án született. Tanulmányait legnagyobb részben Pápán végezte, csupán a gimnázium VII. és VIII. évfolyamát végezte a beregszászi állami iskolában. Negyedéves teológus korában, 1907. október elején Nógrád- verőcére ment segédlelkésznek Oroszy Jenő esperes úr55 56 57 58 * 60 mellé, ahonnan három hónapi működés után Diósjenőre helyezték helyettes lelkésznek, ahol szintén csak rövid ideig, mindössze nyolc hónapig végezte a lelkészi szolgálatot. Innen helyezte el őt Ipolypásztóra Oroszy Jenő esperes úr Kovács Sebestyén Kálmán lelkész úr mellé segédlelkésznek, ahol egy teljes évet töltött el segédlelkészi minőségben, és amidőn innen 1909. szeptember végén Csallóközaranyosra helyeztetett, fájó szívvel vált meg attól a felejthetetlenül kedves lelkészi családtól, ahol

55 A Kis Tükör a komáromi református keresztyén egyház havilapja volt, a gyülekezet lelkésze, Galambos Zoltán szerkesztésében 1928. novembertől 1944-ig jelent meg. A lap céljáról ez olvasható az első számban: ,A Kis Tükör szeretne útjelző, vezető lenni felfelé, a lélek békességére, azúr Jézushoz." SZÉNÁSSY1994.185-187. FONOD 1997.162. Kis Tükör 1928. november 2.

56 A Református Világszemle 1931 novembere és 1935 augusztusa között negyedévente megjelenő lap volt Csekes Béla szerkesztésében. A szerkesztőség Balonyban működött. SZÉNÁSSY 1994. 256-257.

57 A Győri Hírlap 1886-1939 között jelent meg Győrben kezdetben hetente kétszer, 1895-től hetente hatszor. Alcíme: A nemzeti törekvések, az irodalmi, közgazdasági és társadalmi érdekek független helyi lapja. Főszerkesztője Szávay Gyula, Rumy Sándor, Újlaki Géza, majd Újlaki Andor volt. HORVÁTH 2000. 246-249.

58 Szendy Károly 1885-ben született Budapesten. A budapesti egyetemen szerzett jogtudományi doktori fokozatot. 1905-ben lépett a főváros szolgálatába. A közoktatási, majd a közegészségügyi osztályon dolgozott. 1930-ban tanácsnokként az oktatásügy irányítója lett. 1934-ben alpolgármesterré, majd ugyanezen év őszén polgármesterré választották. A német megszállásig, 1944. márciusig töltötte be ezt a tisztséget. 1953-ban hunyt el. BERZA1993.437. MARKÓ 2001-2007. VI. 325-326.

58 A Felvidéki Emlékérem az 1938-as első bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek visszavételében résztvevő honvédség és csendőrség személyi állománya részére alapított elismerés volt. KENYERES 2004.129.

60 Oroszy Jenő nógrádverőcei lelkipásztor 1907-1914 között volt a drégelypalánki egyházmegye esperese. ZOVÁNYI1977.158.-251-