Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Drégelypalánki Egyházmegye
Drégelypalánki egyházmegye magyaros stílusú templom a sváb és tót tengerben 20000 pengőért. Az alapkő- letétel 1935. szeptember 22-én volt, I. Kor. IILII. verssel áldatott meg.149 A dorogi templom felépítése után az esztergomit is szerettem (!) volna megépíteni, gyűjtött rá a hívek között 3000 pengőt, de sajnos áthelyezése, illetve 1936. november 18-al tatai önálló állami hitoktatóvá való kinevezése ebben megakadályozták. Tatán majdnem 6 évig működött, megalapította a dr. Antal Géza Soli Deo Gloria kollégiumot, melynek szekrényt szerzett, és a vallási szépirodalmi művekből ifjúsági könyvtárt létesített. 1941. június 29-én 56 szótöbbséggel megválasztatott szokolyai lelkipásztornak, állását az özvegyi kegyeleti idő miatt csak 1942. március 12-én foglalhatta el. Március 29-én, virágvasárnap iktatta be Labanc László nagymarosi esperes-lelkész. Szokolyai működésének kiemelkedőbb mozzanatai: 2500 pengő költséggel újjáalakíttatta Cseh Péter igazgatótanító150 lakását, a pénzt a gyülekezet kasszájából és vallásos és színielőadásokkal teremtette elő, megszervezte a III. tanítói állást, melyre megválasztotta Szalai Mihály komáromi illetőségű tanítót,151 152 újjáépítette a tanítónő, Váradi Róza' “ lakását 1500 pengő költséggel. Irodalmi munkásságot is fejtett ki: „Lesztek nékem tanúim” evangéliumi beszédek. Cikkei jelentek meg a helybeli lapokban, az Elet Útjában, prédikációi a Református Igehirdetőben.153 szentgyörgyi Középiskola épületének tervezése. Tagja volt az Építőművészek Szövetségének. SOLYMÁR-KOVÁCS 2008.210. 149 Puskás Károly építész erdélyi típusú templomot épített Dorogon, melyet 1936. október 18-án avattak fel a református és evangélikus hívek. A mai napig tartanak benne evangélikus istentiszteleteket is. SOLYMÁR-KOVÁCS 2008. 214. 150 Cseh Péter 1889-ben született Alsócsernátonban (Háromszék vm.). Tanulmányait születése helyén, m^jd Székelykeresztúron folytatta, ahol tanítói oklevelet nyert. Szokolyán 1910-ben lett másodtanító, 1919-től kántortanító, majd az iskola igazgatójává nevezték ki, ahol az iskola államosításáig, 1948-ig működött. Még az államosítás után is tanított 9 évig, 1957-ben vonult nyugdíjba. 1922- ben nősült meg, feleségül vette Székely Klárát. MAKAR 1965.39. 151 Szalai Mihály 1922-ben született Dunamocson (Esztergom vm.). Komáromban végezte középiskolai és tanítóképzői tanulmányait is, ahol 1942-ben nyert tanítói oklevelet. Szokolyán 1943. január 4-én foglalta el állását. 1943 októberében behívták katonának, 1945 áprilisában francia hadifogságba került, ahonnan 1946. márciusban tért haza. Ezután az iskolában számtant, mértani és fizikát tanított. Az államosítás után is tovább tanított az iskolában, melynek 1955-1959 között igazgatója is volt. 1960-tól a Tokodaltárói (Komárom-Esztergom m.) Állami Általános Iskola igazgatója lett. 1947-ben házasságot kötött Viszoki Erzsébettel. MAKAR 1965.39. 152 Váradi Róza 1893. szeptember 21-én született Fokszabadin (Veszprém vm.). Az 1907/08. tanévben a harmadik polgári leányiskolát Pápán végezte, de év közben kimaradt. A tanítónőképzőt ismét Pápán végezte 1912-1916 között, közben Pápán lakott, bejáró volt. Az 1916. évi március 15-i ünnepélyen saját írását olvasta fel Gondolatok március 15-én címmel. A Lorántffy Zsuzsanna Önképzőkör alelnöki tisztét is betöltötte. 1916-ban kitűnő oklevelet kapott. 1920-ban került Szokolyára másodtanítónak, itt tanított 1948. június 15-ig, az államosításig. Utána a csákberényi általános iskolához került. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1907/08. 34.1912/13. 6, 70.1913/14.38, 89,107. 1914/15.31,39,71.1915/16.30,40,53,57. MAKÁR 1965.39-40. 153 A Református Igehirdető gyakorlati lelkészi folyóiratként Budapesten jelent meg 1920-1948 között. Felelős szerkesztője Bereczky Albert, főszerkesztője Forgács Gyula volt. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1287-1288.-221 -
