Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

Salgótarján, 1943. június hó 27.

Kiváló tisztelettel:

Lévay Pál református segédlelkész

SZOKOLYA Makár János lelkész147 148

Született 1908. június 5-én Csurgón, Somogy megyében. Atyja: néhai Makár János, anyja: Katona Erzsébet. Atyja a MÁV-nál munkavezető volt, kit 6 éves korában villámcsapás következtében elveszített, özvegy édesanyja neveltette. Elemi iskoláit a csurgói református és állami tanítóképző gyakorló iskolájában, középiskoláit a csurgói Csokonai Vitéz Mihály főgimnáziumban végezte, hol érettségit tett 1927. június 25-én jó eredménnyel. Majd a pápai teológiára iratkozott be, s 1931-ben nyert abszolutóriumot jeles eredménnyel. Dr. Antal Géza püspök úr támogatásával, egyházkerületi stipendiummal az 1930-1931. évben két szemesztert hallgatott le, és kollokvált is a bécsi protestáns fakultáson, az ószövetségi teológiával foglalkozva. Bécsből 1931. március 10-én hazajőve püspök úr Sólyba (Hajmáskér filiájába) rendelte tanító segédlelkésznek. Innen, miután 1931. szeptember 2-án segédlelkészi oklevelet nyert jó eredménnyel, Veszprémbe helyezte. Itt a gyülekezeti és ifjúsági munkában alapos részt vett ki. Az ódon veszprémi templom renoválására, belső kifestésére pénzt gyűjtött, munkája eredménnyel is járt. Az ifjúsági egyesülettel előadásokat rendezett, a bevételből asztalokat, padokat csináltatott, ifjúsági egyleti könyvtárt létesített sok művel. 1933. szeptember 1-el papi vizsgája előtt püspök úr Esztergomba küldte segédlelkésznek Páli Sándor mellé. Itt három évet töltött szorgos munkában. A gyülekezeti terem adósságát letörlesztette előadások rendezésével. A termet befestettette, székekkel bebútorozta, zongorát vett. Ifjúsággal és a gyülekezeti tagokkal való munkája mély nyomokat hagyott, és igen áldásos volt. Nemcsak az anyaegyházáért fáradozott a magyar Rómában, hanem a szórványaiért is, így különösen Dorogért. E fllia lelki vágyát, temploma legyen, sok harccal, nagy utánjárással, pénzgyűjtéssel, a dorogi és más gyülekezetek hívei között, az ottani evangélikusok elgáncsolásával szemben is megvalósította. Épült Puskás Károly építészmérnök148 tervezésével és irányításával egy szép,

147 Makár János életének későbbi állomásai: 1952-ig szolgált Szokolyán, majd 1952-1957 között Kisorosziban volt lelkész. 1957 elején, miután Rákosi internáló táborait már ismerte, a forradalom leverését követő megtorlásoktól tartva Jugoszlávián keresztül Nyugatra menekült. Két évig Svájcban élt, majd az USA-ba került. Itt Rochester-Syracuse-ban (New York) a menekült magyarok missziói lelkésze lett. Innen hívta meg a franklini egyház, és választotta meg 1960-ban lelkészének. MAKÁR 1960. 45-47.

148 Puskás Károly 1900-ban született Esztergomban. 1926-ban a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem Építészkarán szerzett diplomát. Mérnökként dolgozott a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Dorogi Igazgatóságán, majd 1928-ban magánirodát nyitott. A Székesfőváros Pénzügyi Igazgatóságán is dolgozott, ezután 1950-től 1962-ig állami tervezőintézeteknél (Fővárosi Tanács, Lakóterv) alkalmazták. Többek között nevéhez fűződik a Galyatetői Gyógyszálló, a Szentesi Gimnázium és a Sepsi-220-