Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

Taubinger Árpád, Majláth Margit. Keresztelő lelkész: Szőke István rozsnyói református lelkész.109

1933. február 27., április 9. Anna Boriska Áldás. Szülők: Sörös Béla református lelkész, Karafiáth Zsuzsanna, református, Losonc. Keresztszülők: vitéz Bethlen- falvay Károly és neje, Karafiáth Anna. Keresztelő lelkész: dr. Agyagási Sándor garamvezekényi református lelkész. Meghalt 1933. december hó 28-án.

1936. január 11., február 16. Márta Julia Lenke. Szülők: Sörös Béla református lelkész, Karafiáth Zsuzsanna, református, Losonc. Keresztszülők: Szász Endre és Szász Kálmánná. Keresztelő lelkész: Kövy Árpád.

Sörös Béláné lelkészözvegy

Özvegy Sörös Béláné, született Karafiáth Zsuzsánna. Édesapja néhai dr. Karafiáth Márius, evangélikus. Édesanyja néhai Leidenfrost Paula, evangélikus. Születtem Léván (Bars vármegye) 1897. április 9-én. Iskoláim: Léván 4 polgári és Pesten 3 éves Amizóni gazdasági intézetben.110 Leánykoromban Léván az evangélikus és református leányokkal közös leánykörben evangéliumi munkát végezhettem, sok áldással, vasárnapi iskolában taníthattam. Konferenciákon a megszállás éveiben sok fiatal leányt vezethettünk az Úrhoz. Ebben a munkában találkoztam későbbi élettársammal, Sörös Béla losonci református lelkésszel, kivel

1927. október 6-án kötöttünk házasságot Léván, és a református vallásra tértem. Három leánygyermekünk: Lilla (1929.), Zsuzsa (1930.) és Mária (1936.). 1939. október 2-án férjem meghalt. Gyermekeimmel továbbra itt élek Losoncon, amíg Isten itt engedi, hogy bizonyságot tehessek életemmel Róla.

NAGYMAROS

Labancz László esperes, lelkész

A jelenlegi lelkipásztor: Labancz László 1909. október 26. óta szolgál a gyülekezetben. Született Abán (Fejér megye) 1884. február 7-én. Atyja, Labancz László, református tanító111 volt a budapesti református elemi iskolánál, majd kántortanító a Fejér megyei Mány és Aba községekben. Anyja, Vörös Etelka, Vörös Ká109 Szőke István 1888-ban született Pálfalván (Gömör és Kishont vm.). Középiskolai tanulmányait a rimaszombati gimnáziumban, a teológiát Sárospatakon végezte. Rozsnyói lelkész, történész, egyházi író volt. 1928-tól a losonci református teológiai szemináriumban történelmet tanított. 1934- ben püspökhelyettes lett, 1935-től a Református Egyház és Iskola című lapot szerkesztette. 1936-ban halt meg Rozsnyón. FONOD 1997.309-310. PUNTIGÁN 2005.86.

110 Az Amizoni Országos Magyar Nőnevelő Intézetet 1908-ban alapították, Amizoni Károly vaskereskedő 1877-ben tett alapítványa felhasználásával. Az intézetbe polgárit vagy középiskolát végzett lányokat vettek fel, művelt háziasszonyokat és családanyákat igyekeztek képezni. A képzés 3 éves bentlakásos rendszerben folyt, a lányok a háztartási és gazdasági ismereteket oktató tanfolyamokon vettek részt, emellett zenét és idegen nyelveket is tanultak. Az Intézet a mai XIV. kerület Amerikai út 96. szám alatt működött. Az intézet a II. világháború után szűnt meg. BERZA1993.1.47-48. KNÉZY 2008.492,496,502.

111 Labancz László abai tanító 1904-ben vonult nyugalomba. PEIL 1904.621.-205-