Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Drégelypalánki Egyházmegye
Drégelypalánki egyházmegye szabadon összejöhetnének. Amellett a nagyobb többségű római felekezet a politikai község vezetőjével karöltve minden irányban nehézségeket támasztó magatartása már sok harcot és küzdelmet jelentett, melynek eredménye a nagyobb hivatástudat, a nagyobb éberség és vigyázás, s gyümölcse az a sok áldás, mely feltétlen kísérője az odaadó szolgálatnak. A szociális viszonyok, mint általában munkás helyeken, még mindig eléggé visszamaradottak. Nem különben a kultur állapotok is. A munkásság nagy része ma néma-lázadó, tűr, amíg tűrhet, de a legelső alkalommal hallatni akarja szavát. Nehéz őket meggyőzni, előttük közéletünk sokszor érdemtelen protezsáltjainak gátlás nélküli érvényesülése, anyagiassága, nem egyszer a fekete-piac művészei - látó szemük előtt ellenszenves példa. Megújulást vár és keres ma mindenki, de nem beszédben, hanem gondolkodásban és tettben, mert nem beszédben áll Istennek országa, hanem erőben. Kelt 1943. június hó 26-án. Néhai Sörös Béla lelkész Sörös Béla volt losonci I. lelkész és a volt szlovenszkói dunáninneni református egyházkerület püspöke 1877. év március 14-én született Nemespécselyen, Zala vármegyében, ahol atyja, Sörös Géza református lelkész volt.98 Édesanyja neve Mórocza Lilla. Gimnáziumba Veszprémben és Pápán járt. Teológiai tanulmányait Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburghban végezte. Külföldről hazatérve Szász Károly püspök vette maga mellé budapesti segédlelkésznek. 1901. július 1-től a budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház lelkésze lett. Egyidejűleg a budapesti Lórántfíy Zsuzsanna Egyesület99 misszionárius lelkésze,100 98 Sörös Géza 1841. november 9-én született Kádártán (Veszprém vm.). Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte 1852-1861 között. 1864-től segédlelkész, majd 1868-1884 között rendes lelkipásztor volt Nemespécselyen. Felesége Mórocza Lilla lett, aki 1849. január 6-án született Felsőörsön. 1884-ben a királyszentistváni gyülekezet választotta meg lelkészének, ahol 1902. december 31-ig szolgált. Nyugalomba vonult Lenke lányához Nemesvámosra, ahol 1925-ben 83 éves korában elhunyt. DREKK 0.394t. 144. TtREL 1.8. d. 8. Királyszentistván. 6,21-22. d. 9. Nemespécsely. 3,27-31. 99 A Lórántfíy Zsuzsanna Egyesület 1892-ben alapított református nőegylet volt. A kezdetekben névtelenül működött, 1894-ben nevezték el a segítőkészségéről is nevezetes fejedelemasszonyról. Megalakításában döntő szerep jutott Szabó Aladárnak és Szilassy Aladárnénak, aki 35 éven keresztül az elnöki tisztet is betöltötte. Az egyesület tagjai ruha-, élelem- és pénzadományokkal segítettek a rászorultakon. A tagok száma is gyors ütemben növekedett: 1894-ben 67,1896-ban 203,1907-ben 436 (rendes és pártoló tagok együttesen), 1911-ben 543. Vasárnapi iskolákat szerveztek, évente 10 árvagyerek taníttatását is vállalták. Vidéken fiókegyesületek is alakultak, 1907-ben már 4 vidéki helyszínen is működött: Csurgón, Kispesten, Losoncon és Veszprémben. 1899-től folyóiratot is megjelentettek Olajág címen. 1908-ban hozták létre a Diakonissza Nevelőintézetet, ahol tanítókat, kórházi ápolókat, internátusi felügyelőket képeztek. A Lórántfíy Zsuzsanna Egyesület képviselői is részt vettek a Magyar Evangéliumi Nőegyletek Nemzeti Szövetsége 1911 őszén Pápán rendezett évi közgyűlésén. Erről az eseményről a Dunántúli Protestáns Lapok is beszámolt, már október 15-i számában beharangozó írást közölt az eseményről, majd november 5-i számában ismertette a találkozás, a szeretetvendégség és a konferencia történéseit. DPL 1911. 362-363, 383-384. A Diakonissza Kórház 1920-ban kezdte meg működését, ahol 1937-ben 8 osztályon 970 beteget gyógyítottak. Az egyesület működését 1949-ben szüntették meg. A Lórántfíy Zsuzsánna Egyesület Évkönyve 1896-ból,-202-
