Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

ifjúsági megbízott működöm. A folyó évben neveztek ki az iskolán kívüli népművelődési bizottság helyi megbízottjául.

1941. évben kötöttem házasságot Losoncon Palkovits Ilonával. Házasságunkból 1942. évben Katalin nevű leányunk született.

Anyakönyvi adatok.

Házassági: 1941. augusztus 31. Vőlegény: Böszörményi László református lelkipásztor. 1905, református, nőtlen. Ungmogyorós-Losonc. Szülők neve: Böszörményi István, Pálóczi Horváth Erzsébet. Menyasszony: Palkovits Ilona, 1918, református hajadon, Losonc. Szülők: néhai Palkovits Gyula, Sztronga Mária. Tanúk: dr. Sutka László ügyvéd, Sodró Sándor magyar királyi alezredes. Hirdetve. Eskető lelkész: Kövy Árpád.

Keresztelési: 1942. június 9., augusztus 16. Katalin Tünde, nő, törvényes. Szülők: Böszörményi László református lelkipásztor, Palkovits Ilona református, Losonc. Keresztszülők: dr. Sutka László, Palkovits Gizella. Keresztelte: Kövy Árpád lelkész.

Böszörményi László

Böröczky Gábor segédlelkész (Fülek)

1915. augusztus hó 30-án születtem a Veszprém megyei Marcaltő nevű községben.

Atyám, ki mint vendéglős, hentes és mészáros alig egy esztendővel előbb költözött be a nevezett színtiszta római katolikus községbe, 1874-ben a dunántúli Böröczky-ek (Bereczky-ek) származási helyén, a Pápa melletti Adásztevelen látott napvilágot, régi köznemesi református családból. Apja ugyanazon időben pandúr. Mindkettőjük neve: Böröczky Antal.

Anyám leánynevén: Antal Ilona, ugyancsak elszegényedett köznemesi családból származott. Született 1877-ben a Veszprém megyei Rátóton. Apja, Antal

óráit és előadásait 1900-ig a Református Teológia Kálvin téri épületében, ünnepélyeit pedig a Deák téri evangélikus és a Kálvin téri református templomban tartotta. 1900-ban indult meg lapja, az Ébresztő. A tagok nagy része az egyetemi hallgatók közül került ki, de lassan iparos és kereskedő fiatalok is szép számmal jelentkeztek. A Dániából induló népfőiskolái mozgalom magyarországi meggyökereztetése is a KIÉ nevéhez fűződik, és nem utolsó sorban az első hazai cserkészcsapatot a Budapesti KIÉ alapította. A világháború alatt katonaotthonokat tartottak fenn. Ennek a sokrétű és nehéz szolgálatnak a vezetését az ötvenes évekig több rendkívül jól képzett és kimagasló vezetői elhivatottsággal rendelkező KIÉ munkatárs végezte, köztük Szilassy Aladár, Megyercsy Béla, Töltéssy Zoltán, Pógyor István, Dobos Károly, Erős Sándor, Bonnyai Sándor és Teleki László. Működését a kommunista rendszer ellehetetlenítette, 1950-ben feloszlatta önmagát. A rendszerváltás után működése újraindult: néhány helyi csoport megalakulása után 1991-ben a Nemzeti Szövetség is megszerveződött. Munkájának ma Magyarországon evangélikus és református ága van; országos konferenciái, lapja, székháza, (Budapest, VIII., Horánszky u. 26.), földműves és iparos ifjak közt végzett munkája a KIÉ Nemzeti Szövetség irányítása alatt működik. PÁLL 1983. 444-448. DOBOS 1987.276-281. KOVÁCS 1998.46-49,72-73.132-134,159-160. KOSA 2006.1082-1083.-200-