Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

eléggé közömbös intelligencia átlagos nívóját. Ezért őrlődöm és kopik el szervezetem, és nevelek másoknak híveket, iijakat, mert gyülekezetem tíz év alatt teljesen kicserélődik, és kapok máshonnan ugyancsak nagyon egyháziatlan intelligenciát, vagy jámbor csendőrt, esetleg gyári munkást, aki ész nélkül adja a rever- zálist, vagy ezt is hozza magával. Volt tanítványaim életét figyelemmel kísérem, nagy elégtétellel látom, hogy alig húsz százalék egyháziatlan, a többi szereti hitét, egyházát.

Családi életem.

1925. június 21-én feleségül vettem Kontz Idát, akit a pesti teológián ismertem meg.12 Házasságunkból két fiúgyermek született. Nagyobbik fiam, Elemér

1936-ban, a kisebbik, Zoltán 1929-ben. A nagyobbik fiú most VII., a kisebbik IV. osztályos gimnazista. Megbízhatóan jó rendű mindkettő, illedelmes, udvarias gyerekek, jó zenei készséggel. Mindkettő szépen hegedül, és jó füllel énekel. Elemér fiam orvosnak készül, a kisebbiket Pápára fogom adni a teológiára. Családi életünk békés és kiegyensúlyozott, áldom Istent, hogy ezt a házasságot készítette el nekem.

Egyházmegyei munkáim.

1930-tól kezdve egészen 1942-ig a drégelypalánki egyházmegye missziói előadója voltam. 13 év alatt évenként átlagban három ifjúsági s presbiteri konferenciát rendeztem. Minden egyházban megfordultam és szolgáltam. 1941-ben vállaltam a számvevői megbízatást is, ugyanakkor lelkészi főjegyzővé választattam. 1942-ben lemondtam a missziói előadói és számvevői tisztségekről, ugyanebben az évben egyházmegyei tanácsbíróvá is megválasztattam. Az egyházmegyei jegyzőkönyveket 1941. óta nyomdai úton állíttatom elő. Lelkészértekezleteken rendszerint én tartom azokat az előadásokat, amelyekre elvi készültségre van szükség.

Irodalmi munkásságom.

1929-ben jelent meg első verseskötetem Balassagyarmaton „Az Ipoly dalai” címen. 1933-ban „A balassagyarmati csehkiverés története” című művemet adta ki Balassagyarmat város. 1938-ban „Az egyháziatlanok kifogásai” című könyvem jelent meg, 1939-ben „A bárány zsoltára” címen 12 prédikációt adtam ki a XXIII. zsoltárról. 1937-ben „Papkéve”, 1939-ben „Rossz időben”, 1942-ben Sztregova felé című verseskötetem jelent meg. Most van sajtó alatt „Az égre nézők földi útja” című prédikációs kötetem, amely 23 egyházi beszédet tartalmaz a kolosséi levél III. része alapján.13 Munkában van egy szakdolgozatom, „Az Ige szolgálata az élet és halál határán”. Tanulmány ez a gyakorlati teológia köréből, különös tekintettel a lelkipásztornak a betegek, haldoklók, halálraítéltek körül való szolgálatára.

12 Kontz Ida 1902-ben született Budapesten. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte 1921- től. BELICZAY1955.219.

13 A kötet a balassagyarmati református egyház kiadásában jelent 1943-ban 115 oldal terjedelemben. A kötet jelzete a pápai református könyvtárban: DREK KIV. 1171c.-179-