Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

és lelki elkötelezettségekkel indultam. Nagyapám óhaja visszahangzott bennem: „pap” leszek, mondtam a jövőm és hivatásom után érdeklődőknek. Hitoktatóm is, a jó Péter bácsi,214 nem egyszer rám szavalta hittanórán: „E fiúból pap lesz, akárki meglássa.” így éltem diákéveim, álmodva a papi pályáról, amit akkor még messziről nézve szépnek, kényelmesnek, nyugodtnak, kevés munkát adónak láttam. Ebből a diákköri látásomból hivatásomat illetőleg csak annyi maradt meg, hogy közelről nézve, benne élve is szép, de nem könnyű, és a legkevésbé kényelmes. Pásztori sors hivatástudattal szívünkben, és az interna vocátió-val megkötözve, hogy lélekben legyünk szabadok: jeremiási sors. Legyen áldott az Úr, hogy akkor is, most is, szépnek találtam. Akkor úgy, mint kívülálló, s most pedig mint Krisztus foglya.

Gimnáziumi tanulmányaim az ipolysági csehszlovák magyar tannyelvű gimnáziumban215 végeztem. 1933 júniusában érettségiztem. 1933. szeptember 27-én beiratkoztam a losonci teológiai szemináriumba. Teológiai tanulmányaim 1937. június 29-én történt kápláni vizsgával elvégeztem. Utána a kápláni évek következtek. 1937. július 1-1937. október 1-ig Garamsallón voltam esperesi segédlelkész. 1937. október 1-én bevonultam tényleges katonai szolgálatra. Mivel bírtam a csehszlovák nyelvet, a prágai tartalékos tábori lelkészi tisztiiskolába vonultam be. Hat hónapos elméleti és gyakorlati kiképzés után 1938. március 1-én leszereltem. Leszerelésem után Ipolypásztón szolgáltam mint esperesi segédlelkész

1938. szeptember 24-ig, mikor is a csehszlovák mozgósítás alkalmából katonai szolgálatra hívtak be, tábori lelkészi minőségben. 1938. október végén leszereltem. Újra Ipolypásztón nyertem beosztást, esperesi segédlelkész minőségben. Czeglédy esperes távozása után, 1938. december 20-tól mint helyettes lelkész szolgáltam Ipolypásztón 1939. március 12-ig. Továbbra is Ipolypásztón maradtam segédlelkész, és az ipolysági gimnáziumban a hitoktatást is elláttam. 1940. november 1-el a püspöki hivatal Zalaegerszegre helyezett át Fekete Károly lelki- pásztor216 mellé, a legnagyobb református szórvány gondozására. Ebben a minőségben szolgáltam 1941. augusztus 1-ig. 1941. augusztus elsején behívtak a honvédséghez mint próbaszolgálatos tábori lelkészt. A honvédelmi minisztérium 40.

214 1910-től Sörös/Seres Pál volt a tanító Ipolybélen, ott szolgált még 1941-ben is. Lelkésze 1885- től 1937-ig Kovács Sebestyén Kálmán volt. DREL 1.1. u. Ipolypásztó. 3. Egyházkerületi Névtár. 1910. 72-73. Egyetemes Névtár. 1911. II. 68. 1912. 94. 1913-1915. 66. 1941. 99. RÉZ-SÖRÖS 1923. 108 (Sörös Béla!). SZERÉNY! 1933.263 (SERCS Pál!).

215 Ipolyságon 1913-ban hozták létre a főgimnáziumot. Az 1920/21. tanév végén már Ipolysági Csehszlovák Állami Magyar Tannyelvű Gimnázium néven a négy megmaradt magyar nyelvű gimnázium, illetve reálgimnázium egyikeként működött. Az 1927/28. tanévben az ipolysági reálgimnáziumba 186 tanuló járt. A gimnázium 1939-ben felvette Szondy György nevét, ettől kezdve neve Magyar Királyi Állami Szondy György Reál- (1942-ig), majd Gimnázium volt. POPÉLY1998.23,41,69.

216 Fekete Károly teológiai tanulmányait Pápán végezte 1919-1923 között. Az I(júsági Képzőtársaság elnöke volt. 1926-1927 között Kaposváron szolgált hitoktató segédlelkészként. 1927-ben került Zalaegerszegre, az egyházközség első lelkésze volt. 1941. december közepéig töltötte be lelkészi állását, melyet felettesei engedélyével Bertha Ferenccel a tiszántúli egyházkerület felsőszabolcsi egyházmegyéjébe tartozó Tornyospálca egyházközség lelkészi tisztére cserélte. DREL I. 1. u. Zalaegerszeg. 1. Pápai Református Kollégium értesítői. 1919/20. 6.1920/21. 9.1921/22.13, 43.1922/23.19, 53. SZABÓ 1929.418.-166-