Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye tani, nem fogok visszariadni még attól sem, hogy akár az összes református vallá- sú gyermeket megbuktassam hittanból, mert azt még a tanfelügyelő sem kívánhatja, hogy olyan osztályzatot adjak, amit a növendékek nem érdemlenek meg. S nehogy elfogultsággal lehessek vádolható, az év végén - mondottam - az Igazgató urat fogom hittan órára behívni, s a gyermekeket szlovákul előtte megkérdezni. Az igazgató, ismerve jól a gyermekek szlovák nyelvben való járatlanságát, ezek után azt mondotta, hogy csak tanítsam a hittant azon a nyelven, ahogy nekem jól esik. Mikor egyházi részről az iskolalátogatásnak, majd pedig az egyházlátogatásnak az ideje elérkezett, a fennálló állami törvényekben biztosított jogok alapján kértem, később követeltem a gyermekeknek a református templomba hittanból leendő megkérdezés céljából való elküldését, az iskola igazgatója mindannyiszor megígérte, de növendékeimet soha el nem küldte, sőt utasította őket, hogy ne merjenek megjelenni, attól félt ugyanis, hogy presszionálni fogjuk őket a magyar tanításnyelvű ottani felekezeti iskolánkba való beiratkozásra. Miután egyházi folöttes hatóságom a szlovák iskolában végzett munkám így le nem ellenőrizhette, hivatalosan átírtam az iskola igazgatóságához, hogy a gyermekeknek csak az esetben vagyok hajlandó osztályzatot adni, ha az egyházlátogatás által a leellenőrzéssel meghatalmazott presbitériumnak módot ad a gyermekek elküldésével hittanból való megvizsgálására. Az igazgató ismét ígéretet adott, sőt a napot is ő jelölte meg a hittan-vizsga megejtésére, a vizsgáról megint csak a gyermekek hiányoztak. Közben a tanév letelt, én pedig július 1-el Pozbáról Nagy- sallóba kerültem anélkül, hogy a Liga iskolának növendékeit vallásból megosztályoztam volna. Mielőtt tovább folytatnám ennek az ügynek az ismertetését, az időrend betartása késztet arra, hogy rámutassak azokra az eszközökre, melyekkel a Liga iskola igazgatója, az alsópéli csendőrség, valamint még a régi magyar időben nemzetiségi vidéken elmagyarosítás körüli érdemeiért kitüntetett „Erdélyi” nevű vezető jegyző igyekeztek megfélemlíteni, leterrorizálni. Szinte napirenden jöttek lakásomra a csendőrök házkutatást tartani. Minden megnyilatkozásomat figyeltették, majd Járdánházy József volt pozbai tanítón keresztül (felszabadulás után átszökött Szlovákiába, nevét Dvorszky-ra változtatta és római katolikussá lett, egyenes leszármazottja volt Járdánházy nevű egykori farnadi (Esztergom vármegye) református lelkipásztornak210) a húgommal együtt (aki bibliaköri mun'iI0 Járdánházi Józsefről van szó, aki Szuhafőn (Gömör és Kishont vm.) született. Tanulmányai elvégzése után Nyáry Ignác fia mellett volt házinevelő (5 évig). Szódón 1817-1822 között volt lelkész, ezután haláláig, 1858-ig Kétyen és Farnadon lelkipásztorkodott. Felesége Mátéfi Mária volt. 1858. május 7-én hunyt el. DREL1.1. a. 4.106,178, 561. DREL 1.1. a. 6. 48, 63, 253, 274. DREL 1.1. a. 7.198 (Járdánházi Gábor!), 261, 348, 355 (Járdánházi Gábor!), 423 (Járdánházi Gábor), 470, 509, 563. DREL II. 25. a. 1816/1817. 22,25.1817.11,13,15.1819.13.1821. 6.1821/1822.10,13,16. 1832.17.1833. 24,25.1834.11,12, 21.1835.1,21.1836.1,6,9,12,13,37.1839.4.1840.5.1841.2,8,13,21.1842.8.1843. 3,13,21,23,25,33.1844.15,21.1845.1,5,21,25.1846.5,6,14.1847.1,7. 1848.1,7,10,15. DREL II. 25. b. 1824. 6.1825. 5.1827. 2.1830.3.1831.1.1833. 2.1834.1.1835. 2.1836.1.1837.12.1838.13.1840.13. 1841.13.1842.10.1844.12.1845/46.12-13.1846/47.10.1847/48.11. DREL 1.1. u. Farnad. 8,19. Kéty. I. 1. II. 6, 7. Nemesszódó. 1, 8. DREKK O. 394t. 22. TtREL I. 8. d. 6. Búcs. II. 10. d. 8. Kisújfalu. 20. d. 9. Nagyod. 12. Nagyölved. 2. TÓTH 1820.13. TÓTH 1833.48. KISS 1879.282,406.-161-
