Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye tek a községre, de én kihozattam Vozáry Aladárt és Komáromi Lászlót, kiknek rendkívül sikerült megríkatni az asszonyokat - éppen akkor lőttek agyon 25 kilogramm búzáért a csehek egy szegény magyart - annyira, hogy az eddig kormánytámogató többségű községből 86 %-ban magyar nemzeti község lett. És amikor ebben az ügyben engem Szőlősre Hlavácsek járási főnök becitált a választások után, ezt feleltem neki: Uram, nekem Bousa úr azt mondta, amilyen a kiáltás az erdőben, olyan a visszhang, én bebizonyítottam, hogy tudok kiáltani az erdőbe, és itt a visszhang. Attól kezdve a csehek nagyon megváltoztak velem szemben, legalább külsőleg. Roppant előzékenyek lettek, és Bousa úr nemcsak határátlépési igazolványt, hanem még útlevelet is adott Magyarországra. Nóta bene! De azért alattomban iparkodtak eltenni láb alól. Gyakran jártam át Romániába, hol feleségemnek birtoka volt. A román határ a kertem alatt ment. Szegény malacaim és tyúkjaim gyászos végzetire. A román granicsárok olykor éjjel is felvertek az ágyamból, hogy nagyon éheznek, adjak nekik valamit enni, mert az a bitang Plutonil Jonesku171 megint elsikkasztotta a mamaligára való pénzt. Én jó szívvel adtam nekik. Volt közöttük egy temesvári, hórihorgas magyar cigány, ki 169 Vozáry Aladár 1895-ben született Munkácson. Középiskoláit szülőhelyén folytatta, ahol érettségi vizsgát is tett. Ezután Budapesten hallgatott bölcsészetet (Eötvös-kollégista volt). 1915-től a vüágháborúban frontszolgálatot teljesített (szerb, olasz, orosz frontokon). 1919 őszéig helyettes tanár volt Munkácson, akkor magyarsága miatt elbocsátották állásából. Ezután hírlapírással foglalkozott: 1921-ben Munkácson a Keleti Újság szerkesztője lett. 1925. májusban a kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai közé választotta. 1925. szeptember 7-én Losoncon megalakult a Református Irodalmi Társaság, kárpátaljai tagjai többek között Vozáry Aladár, Bertók Béla és Polchy István lettek. Vozáry emellett az 1926. május 31-én Ungváron megalakult Ruszinszkói Magyar Újságírók Szövetségének választmányi tagja, valamint Munkács városi képviselőtestületi tag és a kultúrbizottság elnöke is volt. 1927. január 1-ig a kormányzóság lapját is szerkesztette, utóda e tisztségben Tárczy Károly lett. Ezután cikkei Az Oslakó című független politikai és társadalmi hetüap hasábjain jelentek meg, amelynek felelős szerkesztője és egyben laptulajdonosa is volt. Az 1925. októberben alakult Magyar Nemzeti Párt intéző bizottságába is beválasztották mint kárpátaljai tagot. 1930-ban jelent meg Budapesten Elszállt a turul című könyve. 1933-ban a Kárpátaljai Református Egyházkerület zsinati pótképviselőjének választották. Az 1935 májusában tartott választásokon tartománygyűlési képviselő lett a Magyar Nemzeti Párt színeiben. Tevékenysége, hazafisága miatt folytonos üldöztetésnek volt kitéve, többhónapos börtönbüntetésre is ítélték. Kárpátalja felszabadulása után meghívott képviselőként a magyar parlament tagja lett. 1939. májusban Horthy Miklós kormányzó magánkihallgatáson fogadta. 1939 júniusában tanügyi tanácsosnak nevezték ki. Kiterjedt közéleti tevékenységet folytatott: tagja volt a Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsának, a Magyar Nemzeti Szövetség alelnöki, valamint a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. 1939. november 3-án Munkács város díszpolgárává választották. HORTOBÁGYI 1940. 1176-1177. FEDINEC 2002. 99, 143,145,147,150,151,155,162,165,168,189,190,196, 212-213,217,222,226-227,236, 250,251,263, 281,286,293,309,310,316,327,339,347,365,397,402,408,416. 170 Komáromi László nevű személyre a rendelkezésünkre álló adatbázisokban nem találtunk adatot. SZERÉNYI 1933. CSATÁR-ÖLVEDI 1939. MADARÁSZ 1939. SZEGHALMY 1940. FEDINEC 2002. Ifjabb Komáromy Lajos verbőci gazdálkodóról lehet szó, aki 1903-ban született Verbőcön. Az Egyesült Magyar Párt tagja volt, aktívan közreműködött a párt propagandatevékenységében, ezért le is tartóztatták. A Nemzeti Tanács tagja, a református egyház presbitere volt. Édesapja, idősebb Komáromy Lajos is Verbőcön gazdálkodott. Községi bíró volt, és az Egyesült Magyar Párt helyi elnöke. MADARÁSZ 1939.516. 171 Ionescu törzsőrmester valószínűleg a román határőrörs parancsnoka volt.-143-
