Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye érettségit. Ugyanis a csehek légionáriusaik kedvéért, hogy azokat diplomához juttassák, meghonosították az amerikai rendszerű externista érettségit, ami abból állott, hogy a VIII. osztályból egyszerre tehette le az ember az osztályvizsgát, majd ezután az érettségit. Egy Mészáros nevű tanár,160 kihez információért fordultunk, ezt a tanácsot adta: „Uraim, kár a 240 korona vizsgadíjért, mert a referátustól az az utasítás jött, hogy önöket semmi körülmények között sem engedjük át.” Mi azt feleltük, hogy mind ennek dacára a vizsgának neki megyünk. A vizsgán Jancsovics főigazgató, ez a nagy pánszláv, magyarfaló elnökölt. Történelemből a Nagymorva-birodalom határai miatt heves összeszólalkozásunk volt úgy vele, mint a szaktanárral, de nem engedtünk, és állításainkat megvédtük. Saját magunk csodálkoztunk azon, hogy milyen jól tudjuk még a gimnáziumi tantárgyakat, amit az elbuktató határozat is elismert, mely így szólt: „Az anyagot tudják, azzal tisztában vannak, de nem a csehszlovák közoktatásügyi kormányzat által előírt tankönyvek szavai szerint, már pedig egy gimnazistának szó szerint kell az anyagot tudni.” Ezt a mély bölcsességet feljegyeztem a jövő okulására. Bánthatta azért Jancsovicsot a lelkiismeret, mert ugyanazon nap egy sötét pozsonyi utcában találkoztunk vele, mikor meglátott minket, futásnak eredt. Engedtük futni pár díszítő jelző kíséretével. A helyzetem megértéséhez szükséges még megemlítenem egy másik nagy bűnömet, tudniillik azt, hogy boldogult édesapám és Juhász József volt garam- vezekényi lelkész a szlovenszkói püspökválasztásnál a barsi egyházmegyéből nem Patay Károly esperesükre szavaztak mint püspökre, hanem Balogh Elemér pozsonyi lelkészre, aki ezzel a két szavazat-többlettel lett püspök. A történelem őket igazolta. Elkerültük azt a szégyent, hogy a református egyháznak öngyilkos püspöke legyen. Továbbá egy nagy tehetséggel megáldott, sok nyelvet bíró, és, ami a legfontosabb, nagy külföldi összeköttetéssel rendelkező, Masaryk köztársasági elnök161 előtt is megbecsülésben álló személy lett a szlovenszkói református egyház püspöke. Köztudomású dolog, hogy amikor a tudós és erős református meggyőződésű Masaryk filozófiai kérdésekről akart vitatkozni, letelefonált nem egyszer a Várból Balogh püspökhöz, hogy utazzon fel Prágába, mert beszélgetni óhajt vele. Jó kapcsolatai voltak Balogh püspök úrnak Masaryk Alicéhez162 is, a köztársasági elnök leányához, ki nagy karitatív tevékenységet végzett. Meg van 160 Mészáros György tanár Versecen született. Budapesten Eötvös-kollégistaként matematikafizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Az I. világháborúban főhadnagyként szolgált. A háború után nevezték ki a pozsonyi evangélikus líceumhoz, ahol 1923-ig működött. 1943-ban hunyt el Budapesten. FUKÁRI2003.123. 161 Masaryk, Tomas (1850-1937): cseh filozófus, politikus. Brnóban, Bécsben, majd Lipcsében tanult. A prágai egyetem cseh részén lett filozófiaprofesszor. 1891-1893 között az Ifjú Cseh Párt, majd 1907-1914 között a Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) tagjaként tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek. A Monarchia konföderációs átalakításáért, majd a Monarchia teljes szétveréséért, az önálló csehszlovák állam megalapításáért küzdött. Az ügynek megnyerte Wilson amerikai elnököt is. 1920-ban Csehszlovákia első köztársasági elnökének választották. http://hu.wikiDedia.org/wiki/Tom%C3%A1%C5%A1-Garrigue_Masarvk. 162 Masaryková, Alice (1879-1966): Masaryk első cseh köztársasági elnök leánya. Népművelő, parlamenti képviselő és a Csehszlovák Vöröskereszt elnöke. 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, http://bohumildolezal.lidovkv.cz/mg/mgpz.htm.-139-
