Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye ságra, aki 10 évig Bajkán, 30 évig Nagypeszeken szolgált. Házasságunkból öt gyermek született, három leány és két fiú, ezek közül három él: egy állatorvos, egy lelkész neje és egy hivatalnok neje. Férjem 1934-ben ment nyugdíjba, és 1935- ben halt meg. Azóta Léván élek saját házamban, magánosán, egy cselédlánnyal. Vargha Sándorné lelkészözvegy (született Szekeres Emília) Születtem 1881. június 10-én Takácsiban (Veszprém megye) mint szüleim 6. gyermeke. Édesapám Szekeres Mihály református lelkész137 volt, aki 1833-ban született Nádasdladányban (Fehér megye) gazdálkodó szülőktől. 1867-től 1873. március 12-ig csicsói (Komárom megye) <lelkész>. Attól kezdve Takácsiban (Veszprém megye) lelkészkedett 1915. január 13-án bekövetkezett haláláig. 20 évig volt a pápai egyházmegye esperese. A Bach korszakban vicc lapban1'8 megjelent humoros karcolataiért börtönnel sújtották. Édesanyám, szentkirályszabadjai Baditz Emília született 1845 körül Ősiben (Veszprém megye). Szülei Baditz László ősi református lelkész139 és Szenyéri Apollónia.140 Anyám meghalt 1907. május 2-án Takácsiban 63 éves korában. A helybeli népiskola elvégzése után Pápán az állami polgári iskola magántanulója voltam, majd szintén magánúton tanítónői képesítést nyertem Veszprémben az Angol Kisasszonyok intézetében141.1905. május 3-án férjhez mentem Vargha 187 * 189 187 Szekeres Mihály 1835-ben született a Fejér megyei Sárladányban földműves szülőktől. Tanulmányait Pápán végezte. Szentkirályszabadján, majd 1858-tól Nagyigmándon volt akadémikus rektor három évig, majd Pápán az 1861/62. tanévben a III. osztály tanítója, 1862-től pedig Nagy Mihály püspök mellett Komáromban segédlelkész és püspöki titkár. Az 1863-ban Felsőőrön tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1867-től a Komárom megyei Csicsón volt lelkész, onnan került Takácsiba, ahol 1873-1915 között szolgált. 1883-tól 1903-ig a pápai egyházmegye espe- resi tisztségét is betöltötte. Az egyházkerületi közgyűlésnek is alkotó tagja volt: a tanügyi bizottság, a lelkészképesítő bizottság és a gazdasági tanács tagja, valamint kerületi tanácsbíró. 1915. január 13-án hunyt el. Felesége Baditz Emília volt. DREL I. 1. u. Takácsi. I. 3. II. 31-32 (1843-ban született!). DREKK O. 394t. 139. TtREL I. 8. d. 6. Csicsó. 2,10. TÓTH 1927. 92. ZOVÁNYI1977. 457. A nekrológ szerint 1833-ban született, 1857-ben lett Csicsón lelkész. DPL1915.36-37. 138 Hári János néven humorisztikus leveleket írt a Győri Közlönybe 1856-1860 között. SZINNYEI1891-1914. XIII. 614. 189 Badic László 1808-ben születetett Mezőszentgyörgyön (Veszprém vm.), apja közbirtokos, felesége Szenyéri Apollónia volt. Teológiai tanulmányait Pápán, majd 3 évi balatonfőkajári rektorkodás után Becsben, a Theologisches Institutban végezte. Pálfán, Csákberényben káplánkodott, majd 1838- 1845 között Pálfán, 1845-től 1882-ig Ősiben lelkészkedett. 1882-ben halt meg. DREL 1.1. a. 6.40,163. DREL 1.1. u. Ősi. 2. DREL II. 104. a. 1829.11.1830. 9.1831.14.1834. 4.1835.1.1836.2.1838.1.1843. 5. 1845.1. DREL II. 104. b. 1832.4.1833/34. 4.1837.4.1838. 2.1839.1.1840.1.1841.5.1842.10.1843. 4. 1844. 5.1845. 6-7.1846.12.1847.15.1848.13. DREL III. 244. c. 1.1. DREKK 0.394t. 79. TtREL I. 8. d. 6. Csákberény. I. 3. d. 7. Falu - Szabadbattyán. 11. Inota. 16. d. 8. Litér. 8. d. 9. Moha. 9,10. Nádasdla- dány. 14. Ősi. 1,10-15, 22. d. 10. Sáregres. II. 2 (felesége Szempéteri!). d. 11. Szabadhídvég. 5. Szentkirályszabadja. 12. TÓTH 1833.28. 140 Szenyéri Apollónia 1818. június 1-én született, apja Szenyéri Ádám lelkész, anyja Nádasdy Julianna volt. TtREL 1.8. d. 11. Szabadhídvég. 5. 141A veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Intézetének alapítása Ranolder János püspök nevéhez fűződik. Az Intézet 1860 szeptemberében kezdte meg működését elemi iskolai képzéssel. Az-131-
