Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

B./ Gazdasági, társadalmi vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban a következő cikkeket írtam:

1. Pénzügyeink. Megjelent a Lévai Őrálló című lapban126 1919. február 22-én,

8. számban. P. J. név alatt.

2. Tisztviselők nehéz helyzete. Megjelent a Bars című lapban 1919. december

7-én, 49. számban. Név nélkül.

3. Dolgozzunk. Megjelent a Bars című lapban 1920. február 15-én 7. számban. Név nélkül. (Ebből átvéve megjelent az Érsekújvár és Vidéke című lapban127

1920. március 7-én, 10. számban.)

Végül megemlítem, hogy Kissáró és Nagysáró összeépült községeket a Magyar Királyi Belügyminisztérium 31775/1942-III. b. számú rendeletével 1943. január 1-től véglegesen egyesítette, s az egyesített község végleges neve Sáró a Magyar Királyi Belügyminisztérium 34658/1944. III. B.M. szám alatt 1944. február 24-én kelt rendelete értelmében.

Sáró / Kissáró, 1944. augusztus 18.

Pap József, a sárói / kis- és nagysárói református egyházközség lelkipásztora

LÉVA

Czeglédy Pál esperes, lelkész

Születtem 1887. április 16-án Falubattyánban, ahol édesatyám lelkipásztor volt. Szüleim: Czeglédy Sándor128 és Szőke Katalin voltak, családunk az Alföldről származott Dunántúlra, atyám a teológiát Debrecenben végezte. Úgy a gimnáziumi, mint teológiai tanulmányaimat a pápai főiskolában 1897-1909. években végeztem. Segédlelkészi szolgálatomat a barsi egyházmegyében, Garamveze- kényben kezdtem, majd Hontvarsányban és Léván szolgáltam hasonló minőségben. Mint lelkipásztornak első szolgálati helyem Hontvarsány (1911-1919) volt, majd innét Garamsallóra távoztam, s ugyanitt 18 évig szolgáltam. 1937-ben ipolypásztói lelkipásztorrá választottak, itt azonban csupán egy esztendőt szolgálva, 1938. december 1-én foglaltam el lévai állásomat.

126 A Lévai Őrálló közéleti és irodalmi hetilap Léván jelent meg 1907-1919 között Birtha József lelkipásztor szerkesztésében. VIDOR 1921.25.

127 Az Érsekújvár és Vidéke 1881-1944. június 1. között Érsekújváron megjelenő hetilap volt. Első száma a Winter Zsigmond és Fia nyomdájában jelent meg 16 oldalon. A beszámolók, kritikák, tudósítások mellet a szépirodalom sem hiányzott a lapból. Folyamatosan közöltek meséket, verseket, glosz- szákat, elbeszéléseket, regényrészieteket. Felelős szerkesztői Illényi István, Vörös Ferenc, Vadász Ferenc, Sándor Dezső és 1939-től 1944 -ig Kovács Endre. FONOD 1997.78. STRBA 2009.1-2.

128 Czeglédy Sándor 1849. augusztus 4-én született Hódmezővásárhelyen. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a teológiát Debrecenben végezte. 1872-ben segédlelkész lett Hódmezővásárhelyen, ahol két évig, majd Püspökladányban egy évig szolgált. Ezután 1875-1881 között Közép- pusztabogárdon volt lelkész-tanító. 1881-ben Nádasdladány gyülekezete választotta meg, ott 1884-ig szolgált, 1884-1899 között pedig Falu- és Szabadbattyánban volt lelkész. Felesége Szőke Szabó Katalin, akivel 1881-ben házasodott össze, hét gyermekük született. 1899. július 18-án hunyt el 50 éves korában. TtREL I. 8. d. 7. Falu- Szabadbattyán. 2, 4. d. 8. Középbogárd. 2. d. 9. Nádasdladány. 3, 19. PATAKY1985.264-276,375-377. DPL1899.580-581.-125-