Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

Nagy harcot kellett vívnunk a hontvarsányi református iskola fennmaradásáért, amely végre is sikerült. (Ezek a harcok, megmozdulások meg vannak írva a hontvarsányi református egyház presbitériumi jegyzőkönyveiben.)

1926. évben Mracskó János zólyomlipcsei harangöntőnél a hontvarsányi református templom részére 3 darab kedvesen szóló harangot öntettünk, amelyet lélekemelő ünnepély keretében 1926. július 11-én avatott fel Balogh Elemér, a dunáninneni református egyházkerület püspöke.

1926. október 8-án meghalt Búcson édes jó nagyanyám, özvegy Kossá János- né, született Polgár Eszter dunamocsi református kántortanító özvegye. Ezután Búcsról édes jó anyám feljött hozzánk Hontvarsányba lakni.

1926. október 31-én a kis- és nagysárói református egyház presbitériuma keresett fel Hontvarsányban, s meghívott a kis- és nagysárói református egyházközség lelkipásztorának, s a meghívást elfogadtam.

Hontvarsányban általában erős harcot vívtunk egyházunkért, létünkért. Úgy éltem híveim között, mint atyjuk, akik mindég a legteljesebb bizalommal fordultak hozzám, én mindég a legnagyobb szeretettel és készséggel állottam rendelkezésökre minden dolgukban, lelki-testi bajaikban. Sokat fáradoztam ezért, hogy híveink közül minél többet hozzunk be Hontvarsányba, hogy ott a református gyülekezetét számban is erősítsük, amennyire csak lehetséges. 8 év alatt össze- forrottam velük, s így nehéz volt tőlük az elválás.

A kis- és nagysárói református egyházközség lelkészi állását 1928. március 12-én foglaltam el.

1928. évben idejövetelemkor a lelkészlakot kívül-belül szépen rendbe hozattuk, úgy szintén a lelkészlak összes melléképületeit és a kerítéseket is 26061 korona 64 fillér = 3723 pengő 20 fillér értékben.

1928. március 22-én Sáróban meghalt édes jó anyám, özvegy Pap Józsefné, született Kossá Amália, búcsi kántortanító özvegye, akit Sáróból Búcsra vittünk hatósági engedéllyel, s ott temettük el édesapám mellé.

1928. évben a nagysárói református egyházközségnek egy darab 178 kilogramm súlyú harangot öntettünk Egri Ferenc116 kisgejöci harangöntőnél 7120 koronáért = 1020 pengő. A harang felavatása bensőséges ünnep keretében 1928. augusztus 5-én történt.

1929. évben a templomot kívül rendbe hozattuk 2590 korona = 370 pengő költséggel.

1930. évben a tanítói lakon a melléképületeket és a kerítéseket rendbe tetettük 15922 korona 40 fillér = 2274 pengő 62 fillér költséggel.

Egry Ferenc harangöntő mester 1864-ben született Kisgejőeön. Műhelyét, amelyben dolgozott, 1793-ban alapították. Harangjai a két világháború közti Csehszlovák Köztársaság nagyon sok templomába elkerültek, Magyarországról is sok megrendelést kapott. A Kisgazda, majd a Magyar Nemzeti Párt tagja, országgyűlési képviselője, 1925-től szenátora volt. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga kárpátaljai elnöki tisztét is betöltötte. 1944 őszén kellett elmenekülnie szülőföldjéről, valahol a Dunántúlon lelte halálát. HORTOBÁGYI 1940.1.230. DIÓS 1993-, II. 806.-116-