Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

A baseli egyetem tanárai közül szeretettel gondolok dr. Wernle Pál,97 az egyháztörténet, dr. Duhm Bernát,98 az ószövetségi szentírásmagyarázat, dr. Vischer Eberhard90 és dr. Riggenbach Ede,100 az újszövetségi szentírásmagyarázat, dr. Heinzelmann Géllért,101 a rendszeres teológia tanáraira.

tanár volt Pápán, 1899-től a dogmatika, 1917-től a bölcsészet rendes tanára lett a pápai teológián. 1914- től a dunántúli egyházkerület főjegyzője, 1924-től püspöke volt. 1924-ben a tanárságról lemondott, komáromi, majd 1927-től pápai lelkész lett. 1934. december 30-án hunyt el. ZOVANYI 1977. 28-29. TUNGLI1997.13-14. SZÖGI 2000.166 (2025. sz.). BOZZAY-LADÁNYI2007.174 (2067. sz.).

95 Thury Etele 1861-ben született Zánkán. Nagyapja, Thury János Étén (Komárom vm.) született. Iskoláit Étén, Pápán végezte (1811-ben subscribált). 1815-1819 között Nagypiriten, 1819-1826 között Mihályházán, 1826-1831 között Adásztevelen, 1831-től 1844-ig Szentgálon, 1844-től Inotán volt rektor. DREL1.1. u. Mihályháza. II. 2. DRELII. 35. a. 2.208,257,316,321. DRELII. 35. b. 1817.4.1818.18.1823. 21.1824.10.1825.14.1826. 23.1827.39.1828.17.1829.18.1830.23. DREL II. 217. a. 5.7,59,111,186,222, 240,258,283,301,330,354. DREL II. 217. a. 4.16,55,89,167,273,306,336. DREL II. 217. a. 3.296. DREL II. 217. a Kivonat. 109. DREL II. 217. b. 1831. 28.1832.12.1833. 18. 1834.10.1835.13. 1836. 4.1837.1. 1838.6.1839.9.1840.6.1841.2.1842.1.1843.6.1844.13.1845.18.1846.22.1847.12.1848.2. DREL II. 35. b. 1. 313, 324, 331, 346, 356, 363. TtREL I. 8. d. 8. Mihályháza. 4. d. 10. Pápa. 291. d. 11. Szentgál. II. 47. Zánka. 15. TÓTH 1820. 23. TÓTH 1833. 32. THURY 1886. 37. TÓTH 1927.14, 55, 61. Thury Etele apja, Thury Károly 1828-ban Adásztevelen született, anyja Héregi Zsuzsanna, Héregi András padragi lelkész leánya volt. Iskoláit Pápán végezte. 1848-ban a forradalomban honvédként harcolt, hadnagyi rangot ért el. Várpalotán segédlelkész, 1852-től nagyvázsonyi lelkész, 1855-től haláláig, 1899-ig pedig Zánkán megválasztott lelkész volt. Etele anyja Udvardi Cserna Zsófia, Cserna István juti lelkész leánya volt. Etele Pápán tanult, ahol 1882-ben a teológiát is elvégezte. Ezután három évig Ácson volt akadémikus rektor, majd 1886-ban Zánkán segédlelkész, ezután Fehérvárcsurgón helyettes, Sopronban pedig fegy- házi lelkészként szolgált. 1888-tól Fehérvárcsurgón, 1892-től Nemesvámoson lelkészkedett. 1900-tól a pápai teológiai akadémia egyháztörténeti tanszékének tanára lett. 1908-tól a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja is volt. TtREL 1.8. d. 9. Nemesvámos. 89. d. 11. Zánka. 1,3,6,15-16. DPL1899. 599- 602. ZOVÁNYI1977.636-637. TUNGLI 1997.117.

96 Csizmadia Lajos Tácon (Fejér vm.) született 1858. szeptember 3-án, apja Csizmadia József, anyja Tenke Ágnes volt. Az elemit születése helyén, majd a középiskolát Pápán, magántanulóként, Pesten, végül ismét Pápán végezte. Orvosi tanulmányokat kezdett Pesten, egy év elteltével Csórón lett segédjegyző. 1878-1882 között a teológián tanult, majd a széniori tisztet is betöltötte. Edinburghban is volt ösztöndíjas. Hazatérése után a mezőfoldi egyházmegyében Sárkeresztesen, Mezőkomárom- ban, Kiskeszin és Sáregresen segéd- és helyettes lelkészi szolgálatot látott el. Az 1888. évi Pápán tartott kerületi közgyűlésen lelkésszé szentelték. 1890-1892 között nádasdladányi, 1892-1901 között lepsényi lelkész volt. Feleségül vette Szabó Izabellát, Szabó Aladár budapesti lelkipásztor leányát. 1901-től Pápán a teológiai akadémia gyakorlati teológia tanszékén volt tanár. Saját szaktárgyain kívül hosszú ideig előadta a bibliai régiségtant, a bibliai földrajzot, valamint az ó- és újszövetségi bevezetést. 1925-ben nyugalomba vonult. 1928. december 5-én hunyt el. DREKK O. 394t. 236. TtREL I. 8. d. 8. Lepsény. 2, 22-23. d. 9. Nádasdladány. 3, 21. DPL 1928. 234-235. PONGRÁCZ 1930. 3-10. ZOVÁNYI 1977.129. TUNGLI 1997.32.

9' Wernle, Paul (1872-1939): svájci teológus. Tanulmányait a baseli, berlini és göttingeni egyetemeken folytatta. Baselben Duhm tanítványa is volt. 1900-ban a baseli egyetem egyháztörténeti tanszékére hívták meg, 1905-ban lett az újszövetségi szentírásmagyarázat professzora. Nagyon felkészült volt a dogmatika és az egyháztörténet terén is. Legjelentősebb műve A svájci protestantizmus a 18. században. A Bevezetés a teológia tanulmányozásába című munkája a legismertebb teológiai enciklopédiák közé tartozik. DPL 1939.110.

98 Duhm, Bernhard Lauardus (1847-1928): német teológus. Tanulmányait a göttingeni egyetemen végezte. 1873-ban egyetemi magántanár lett a göttingeni egyetemen, 1877-ben pedig rendkívüli professzor. 1889-ben a baseli egyetemre hívták meg tanítani. Az ószövetségi szentírásmagyarázat és egyetemes vallástörténet tanára volt. DEÁK 1928.373-374.

99 Vischer, Eberhard (1865-1946): svájci teológus. Rövid lelkészi szolgálat után 1898-ban kezdett a baseli egyetemen tanítani. 1907-1937 között az ó- és középkori egyháztörténet és az újszövetségi-111-