Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

KÖTETÜNK TÖRTÉNELMI HÁTTERE

1. A Dunántúli Református Egyházkerület világháborús területveszteségei

A dunántúli egyházkerület XX. század elején létezett területi beosztása és határai az 1730-as években alakultak ki, miután megtörtént a felsődunamelléki és a dunántúli egyházkerület egyesítése. A Torkos Jakab püspök által 1753-1756 között készített összeírás az egyházkerületnek a későbbi évszázadokban is létező területi beosztását tükrözte.15 Nyolc egyházmegye alakult ki, amelyekhez még az őrségi egyházmegye csatlakozott, miután 1808-ban a Vas és a Zala megyei települések kiváltak a pápai egyházmegyéből, és önálló egyházmegyét alakítottak.16 Ezután 1918-ig a dunántúli egyházkerület igazgatási beosztása állandó maradt.

A Magyarországot az I. világháború végén, 1918-1919 fordulóján ért és a versailles-i Kis-Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződéssel megpecsételt területi változások a dunántúli egyházkerület területét sem hagyták érintetlenül. Az egyházkerület kilenc egyházmegyéjéből csupán négy nem szenvedett veszteséget: a mezőföldi,17 a pápai,18 a tatai19 és a veszprémi20 egyházmegye.

15 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009.109-113.

161709 előtt már létezett az őrségi egyházmegye, de akkor csatlakozott a pápai egyházmegyéhez. Újjáalakulását az 1808-ban Szilasbalháson tartott egyházkerületi közgyűlés mondta ki, ekkor 11 Vas és Zala megyei anyaegyház tartozott hozzá. PATAKY 1992. 41-42, 129-130. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 66-67.

17 A mezőföldi egyházmegye területe kiterjedt Fejér vármegye móri járásából Bakonysárkány, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám és Sőréd községekre; sárbogárdi járásából Igar, Kálóz, Pusztaegres és Sáregres községekre; székesfehérvári járásából Csősz, Falubattyán, Füle, Jenő, Kisláng, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgáréi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác és Urhida községekre és Székesfehérvár törvényhatósági joggal felruházott városra; Somogy vármegye tabi járásából Szabadhídvég községre; Tolna vármegye simontornyai járásából Pálfa és Simontornya községekre; Veszprém vármegye enyingi járására Siófok község kivételével; a veszprémi járásból Berhida és Ősi községekre. Egyetemes Névtár. 1941.107.

18 A pápai egyházmegye magába foglalta Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített egyházmegye pusztai járását Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu és Nagybarát- hegy községek kivételével; a sokoróaljai járást; Sopron vármegye csornai, csepregi, kapuvári és soproni járását; továbbá Sopron törvényhatósági joggal felruházott várost; Vas vármegye celldö- mölki járását; Veszprém vármegye devecseri járását Öcs község kivételével; pápai járását, zirci járását Bakonyszombathely, Hánta, Kerékteleki községek kivételével; Pápa megyei várost. Egyetemes Névtár. 1941.118.

19 A tatai egyházmegye területe kiterjedt Fejér vármegye móri járásából Bakonysárkány községre; Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye magyaróvári járására, pannonhalmijárásából Bőnyrétalap, Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu és Nagybaráthegy községekre; tószigetcsilizközi járására; Mosonmagyaróvár megyei és Győr törvényhatósági joggal felruházott városokra; Esztergom vármegye esztergomi járására Dömös, Pilismarót, Pilisszentlélek és Uny községek kivételével; Komárom vármegye gesztesi és tatai járásaira, Esztergom és Komárom megyei városokra; Veszprém vármegye zirci járásából Bakonyszombathely, Hánta és Kerékteleki községekre. Egyetemes Névtár. 1941.124.-ÍO-