Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye helyettes lelkész, mert Tihanyi Kiss Sándor197 tábori lelkészként működött a jutási altisztképzőben. 1926-ban tettem le a II. lelkészképesítő vizsgát. Ezután kerültem másodízben Csomasz Gyula lelkipásztor198 és a gyülekezet óhajára 1927. március 1-én Szentkirályszabadjára segédlelkésznek 1930. X. 7-ig. Ez idő alatt épült fel az új református elemi iskola 21500 pengő értékben tisztán államsegélyből, a hívek hozzájárulása nélkül. Azon kívül az egyház megtakarított és hasznavehetetlen fa eladási árából néhány ezer pengőt.199 1930. X. 7-én Vörösberénybe rendeltek helyettes lelkésznek, az akkor már régóta betegeskedő Csonka Ferenc lelkipásztor helyettesítésére. A vörösberényi anyaegyházhoz tartozott ekkor a balatonalmádi, füzfőgyártelepi fiókegyházak, füzfőpusztai szórvány és füzfőfürdőtelepi szórvány. Itt működtem mint helyettes lelkész 1932. IV. 19-ig, Csonka Ferenc lelkipásztor eltemetéséig. Ekkor Veszprémbe kerültem segédlelkésznek Demjén Márton tiszteletbeli esperes mellé 1932. V. 1- ig. 1932. V. 1-től segédlelkész voltam Enyingen dr. Vass Vince mellett. Innen a vörösberényi egyház hívott meg lelkipásztorául, 1932. május 10-től. Az egyházat adóssággal vettem át 1932. július 1-től. Az iskola adósságát, mely 5000 pengő volt, egyéb járulékokkal kifizettük, a lelkészlakást megrenováltattuk. Az Árpád-kori templomot műemlékké nyilváníttattam, és renováltattam 13686 pengő értékben, a villanyt bevezettettem a paróchiára. Majd később a papiakhoz nyári konyhát és verandát építtettem saját költségemen. Az egyház szőlőjét újratelepítettük, pincéjét felszereltük, most pedig 8500 pengő értékben a lelkészlak istállóját újratetőztetjük és kívül-belül renováltatjuk. Balatonalmádi fiókegyházban a régi templomtelket újjal cseréltük fel adásvétel útján, mert a háttérben lévő telek elértéktelenedett. Közben vaskereskedést vettünk lakással és telekkel, végül új kegyszereket szereztünk be. Fűzfőgyártelepen új harmóniumot vettünk 1000 pengő értékben. 1938-ban a takarékban volt 1200 pengője az egyháznak. Fűzfőfürdőn 750 négyszögöl nagyságú telket vásároltunk a római katolikus közalaptól 750 pengő értékben a leendő templom és papiak építési helyéül. Ezeket a munkákat, 4 külön egyházat magam vezettem, istentiszteleteket, hitokta197 Köveskál 1943. évi lelkésznévsora szerint 1924-1926 között Bátorkeszi Kiss Sándor volt az ottani lelkész. TtREL 1.8. d. 8. Köveskál. 2,15. LACKOVITS 2000.192. 198 Csomasz Gyula 1865. március 7-én született Sáregresen (Fejér vm.), apja Csomasz Károly kántortanító, anyja Szalay Lídia volt. Elemi iskolai tanulmányait születése helyén végezte apja irányítása mellett. 1875-től Gyönkön járt a gimnázium alsó négy osztályába, 1879-től Pápán tanult. Érettségi után teológiai tanulmányait is Pápán folytatta, emellett a református tanítóképző intézetben 1887-ben tanítói oklevelet szerzett. 1887-1888 között Nagysallóban, 1889-ben Kisölveden volt segédlelkész. 1888-ban szentelték lelkésszé, de életrajzát az egyházkerület anyakönyvébe nem írta be. 1890-től helyettes lelkészi és tanítói szolgálatot végzett Farnadon. 1890-ben vette feleségül Aranyláby Máriát, Aranyláby Mátyás pápakovácsi uradalmi intéző és Tóth Erzsébet leányát. 1895-től Nagy- és Kissáró gyülekezetek lelkésze lett, ahol 1899-ig szolgált. 1899-ben a szentkirályszabadjai gyülekezet választotta meg lelkészének. A veszprémi egyházmegye aljegyzője, egyházkerületi képviselő, a pápai főiskola igazgatótanácsának is tagja volt. 1931-én nyugdíjba vonult. 1934. október 1-én hunyt el. DREL1.1. u. Farnad. 5. DRELII. 217. a. 1931.13.1936.88-90. DREKK O. 394t. 248. TtREL I. 8. d. 8.3,19. DPL1934.183-184. 199 Az eredeti szövegben áthúzva; pengővel egészítette ki, illetve járult hozzá az építési költségekhez.-1062-
