Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye A nagykálnai gyülekezetben: Az 1919. évben, majd 1920-ban a templomot kellett belül renováltatni, mivel a bolsevista harcok alatt sok kár érte, majd villám is sújtotta, javítási költségek: 12500 cseh korona. Az 1923. évben 2 harangot szereztünk be: 21500 cseh korona költséggel. 1928. évben egy 10 változatú orgonát szereztünk be: 45000 cseh korona költséggel. Az 1934. évben vettünk 6V2 magyar hold földet 29000 cseh korona költséggel. Az 1937. évben vettünk a templom szomszédságában 660 négyszögöles telket, rajta épülettel lelkészi lakás céljaira 38000 cseh korona költséggel. Ugyanebben az évben vettünk a falu végén egy házat 8000 cseh korona költséggel, gyülekezeti szegényház céljára. Az 1939. évben gyászkocsit szereztünk be 500 pengő költséggel. A fentieken kívül: a templom, iskola és tanítói lakás, valamint a vett gyülekezeti épületek igényelték és igénylik az évi fenntartást és renoválásokat. A lelkipásztori munkák végzése mellett: az 1929. évben egyházmegyei presbiteri konferencia, az 1930. évben országos református leánykonferencia, ezeken kívül körzeti konferenciák és egyéb vallásos összejövetelek tartattak a gyülekezet körében. Az egyház anyagi helyzete nagyon jó, ez a körülmény a gyülekezeti tagok áldozatkészségét nagyon gyengíti, anyagi helyzeténél fogva már régen anyaegyházzá kellett volna alakulnia, hiszen régente is anyaegyház volt, de nincsen senki a gyülekezeti tagok között, aki a lelkész ez irányú munkáját megértve támogatta volna, vagy támogatná. A gyülekezet tagjai élik a maguk egyéni, nagyon is önös életét, minden nemesebb célkitűzés nélkül, közben évről-évre fogyunk, mert a születések száma elenyésző. A valamikor: 40-50 év előtti 360 lélekszámú gyülekezet ma 286 lelket számlál. Isten állított az ő országa ügyének a szolgálatába. Az volt eddig, az most is, és amíg élek, az lesz a legfőbb törekvésem, hogy Istentől vett szolgálatomat híven elvégezzem. Oh, légy segítségül, és áldj meg, Istenem! Nagy Sándorné lelkészözvegy Özvegy Nagy Sándorné, született Kis Emília református lelkészi özvegy, született Garamvezekény községben 1871. évi október 24-én. Szülei voltak: Kis Károly garamvezekényi lelkész77 és Keller Krisztina. 77 Kiss Károly 1834. július 10-én születetett Garamszentgyörgyön. Apja Kiss István garam- szentgyörgyi rektor, óvári praeorans és jegyző volt. DREL 1.1. u. Garamvezekény. 55. DREL II. 25. a. 1834.17.1839. 5.1844. 3, 21. DREL II. 25. b. 1831. 9.1833. 4.1834. 4.1835. 9.1836. 3.1837. 8.1838. 7. 1840.7.1841.7.1842.6.1844.6.1845/46.7.1846/47.5.1847/48.6. KISS 1879.133 (1835-től vagy 1836- tól volt Ováron!), 291. Kiss Károly anyja Tóth Julianna volt. Tanulmányait Léván és Pápán végezte. Csepen volt akadémikus rektor. Az 1860-ban Csepen tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1861-ben Csepen segédlelkész, majd Pozbán adminisztrátor volt. 1867-től 1868-ig Nagypeszeken, 1868-1871 között Farnadon (a gyülekezet első lelkészeként), 1871-1873 között Garamszentgyörgyön teljesített lelkészi szolgálatot. 1873-től 1910-ig garamvezekényi lelkész volt. 1910. augusztus 17-én hunyt el 76 éves korában. Felesége Keller Krisztina volt Alsószeliről (Pozsony-105-
