Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Komjáthy Aladár segédlelkész 1919. április 6-án születtem a Komárom megyei Nemesócsa községben. Édesapám ottani jegyző volt. Gyermekkoromat a Felvidéken, cseh megszállás alatt éltem le. Hatéves voltam, mikor édesapámat Bogya községbe helyezték. Iskolába a szomszéd községbe, Felsőgellérre kellett járnunk bátyámmal és öcsémmel. Télen-nyáron mindig gyalog tettük meg az oda-vissza 6 kilométert kitevő utat. Mire ötödikes elemista lettem, elkészült a bogyai községi iskola is, és az ötödik osztályt itt végeztem el, ahol édesanyám, Szutter Mária volt a tanító.184 Gimnáziumba a komáromi bencés gimnáziumba iratkoztam be. Hat osztályt itt végeztem el. Közben édesanyámat, ki megszerezte a polgári iskolai tanári képesítést, Som- orjába helyezték a polgári iskolához tanárnak. Mi, gyermekek vele mentünk, és innen a pozsonyi magyar reálgimnáziumba jártam, ahol érettségi vizsgát is tettem. Érettségi után a losonci Teológiai Szemináriumba iratkoztam be. Itt ért 1938-ban a visszacsatolás. A losonci teológia megszűnt, és ekkor 1939. február 2- án a pápai teológiára mentem. Itt végeztem aztán a teológiai tanulmányaimat, és itt is szereztem 1942. október 15-én kápláni képesítést jeles eredménnyel. Káp- láni vizsga után 10 napig Adorjánházán voltam káplán. Innen 1942. november 1- én a veszprémi népfőiskolához jöttem nevelőnek. Majd 1943. április 1-május 31- ig a nemesszalóki újonnan alakuló gyülekezetben voltam helyettes lelkész. Június elsején püspök úr újra Veszprémbe rendelt segédlelkésznek. Egyhónapi ittlét után Szombathelyre kellett bevonulnom, és itt vettem részt a kéthónapos papi katonai alapkiképzésen. Majd szeptember 1. óta megint Veszprémben teljesítek segédlelkészi szolgálatot. Négyen vagyunk testvérek. Bátyám István, öcsém László, és húgom Sarolta. Somorjáról Vágsellyére helyezték szüléimét, onnan pedig 1943. június elsején Tornócra. Jákóy Pál nyugalmazott lelkész Születtem az 1857-ik évben április 12-én Köveskálon (Zala vármegyében). Édesapám, Jákóy Pál ottani református lelkipásztor, édesanyám pedig Gaál Jozefa, az azidőbeli szentgáli református lelkipásztornak: Alsóörsi és Vámosi nemes Gaál Lajosnak és nemes Somodi Zsuzsannának leányuk. Régmúlt idő ez. Még akkor a bakonyfarkasok is voltak, rablók, vagy az akkori nyelven szólva zsiványok is tanyáztak. Láttam egyszer Köveskálon farkas által megtámadott és megmart ökröt, amint a legelőről hajtották haza, csak úgy lógtak a húscafatok a combjáról. Láttam egyszer a Bakonyban farkast is, mikor szüleimmel Szentgálra mentünk öregapámat meglátogatni. Emlékszem rá, hogy az Szutter Mária pápai evangélikus családból származott. A pápai nőnevelő intézet polgári iskoláját és tanítónőképzőjét az 1904/05. és az 1911/12. tanév között végezte. 1912-ben szerzett tanítónői képesítést kitűnő eredménnyel. 1916. június 17-én kötött házasságot Komjáthy István helyettes jegyzővel Pápán. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1904/05. 31.1905/06. 34.1906/07. 27. 1907/08. 35. 1908/09. 31. 1909/10. 22, 61. 1910/11. 70, 85. 1911/12. 67, 80. DPL 1912. 215. PH 1916. június 24.4.-1050 -
