Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Munkám első része a felébresztés volt az Ige erejével. Van még lehetőség! Legelső teendőmnek az ifjúság lelki nevelését tartottam. Ha ezeket megnyerem a Krisztus ügyének, mentve van a jövő. Az ifjúsági munka végzésére berendeztük a parochiából lekapcsolt 2 szobát. Állandó otthona ez az ifjúságnak és a vallásos ö sszej öveteleknek. A lelki munka mellett az anyagi építés is programunk volt. 1935-ig adósságainkból kivergődtünk. 1935 őszén reánk szakadt a hatalmas parókia épületének tetőzete. Ezt megépítettük. Kezdettől fogva legfőbb gondom a gyülekezet számbeli növelésének, és ezáltal megmentésének kérdése volt. Ez a telepítésben adva volt számunkra. írogattam a kérdésről egyházi és világi lapokban,157 állandóan kerestem a kapcsolatot a magyar élet vezetőivel. Néhai Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter,158 Balaton-vidéki képviselő felfigyelt a problémánkra, és az ő segítségével sikerült már 1935 tavaszán 5 munkáscsaládot betelepíteni a gyülekezetbe. A gyermekek létszámának a telepítéssel való növelésével sikerült a tanítói állást is ideiglenesen betölteni kisegítő tanítóval, majd 1938. szeptember 1-től pedig rendes tanítóval. 1938-ban telepítésre kaptunk az államtól 150 kataszteri hold földet és 11 házhelyet. A házakat a földművelésügyi minisztérium segítségével megépítettük. 1938 őszén egy, 1939 őszén öt, 1940 tavaszán újabb 7 családot hozattunk át részint a Hajdúságból, részint Szabolcs és Szatmár megyéből. Ebben a munkánkban a debreceni kollégiumi ifjúság dr. Péter Zoltán kollégiumigazgató159 vezetésével segített anyagilag bennünket. A gyülekezet lélekszáma 156-ról 286-ra emelkedett, az iskolában 50-60 gyerek tanul, mindenben hű munkatársam, Földessy Lajos160 vezetésével. 157 Például Az Élet Útja című református havilapban, az I. évfolyam 8. számában 1937. december 15-én jelent meg egy írása „Telepesek a Dunántúlon” címmel. ljS Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök 1886. március 22-én született Budapesten. Jogi tanulmányokat végzett. Közigazgatási pályafutását Pest vármegyében kezdte, majd több helyen főjegyzői, főispáni hivatalt töltött be. 1927-ben Mosonmagyaróváron országgyűlési képviselőnek választották. 1928-1935 között miniszterelnökségi politikai államtitkár, 1935. januártól földművelésügyi miniszter, 1936. októbertől miniszterelnök lett. 1938. májusban lemondott. 1938. decemberben a képviselőház elnökévé választották meg. 1939. november 1-én hunyt el Budapesten. MARKO 2001- 2007. II. 41-42. 159 Péter Zoltán 1901. november 7-én született Nyíregyházán. 1919-ben tett érettségit Nyíregyházán, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1923-1928 között a debreceni egyetem hittudományi karán teológiát hallgatott, 1929-ben kapott lelkészi oklevelet. Külföldön is tanult: 1929-ben Jénában, 1932-ben Münchenben. 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták, majd 1948-ban Budapesten egyetemi magántanári képesítést szerzett. Pályafutását a nagykőrösi református tanítóképzőben kezdte óraadó helyettes tanárként. 1927-1930 között Szeghalmon, a református gimnáziumban tanított. 1930-1942 között a Debreceni Református Kollégium gimnáziumának rendes tanára, 1942-től 1950-ig a Tanárképző Intézet, 1943-tól 1952-ig a Református Kollégium igazgatója, 1953-tól levéltáros, 1955-től könyvtáros volt a debreceni kollégiumban. 1958-1969 között a budapesti Ráday Gyűjtemény igazgatói tisztségét viselte. 1969. június 8-án hunyt el Budapesten. CSOHÁNY 1988. 259-260, 264. MARKÓ 2001-2007. V. 281. BERECZ 2006.1141-1142. PAPP 2010.97. 160 Földessy Lajos 1935-től helyettes tanítóként működött Tótvázsonyban, ahol 1938. március 3- án választották meg az újonnan felállított kántoriamtól állásba. 1938. szeptember 1-vel ismerték el-1040 -
