Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

A cseh megszállás idején: 1919. évi június 13-án a bolsevista harcok alkalmával a csehek internáltak. Az internálás ideje alatt életem sokszor forgott veszélyben. A verebélyi és nyitrai fegyházak után a lipótvári fegyházba kerültem, és hadbírósági kihallgatás és tárgyalás után kerültem haza a gyülekezet és családom körébe egy hónap múlva: 1919. évi július 10-én.

Lelkészi szolgálatomnak a kiskálnai és nagykálnai egyházakban 25-ik évfordulóját 1937. évi december 12-én ünnepeltük meg. Az ünnepségről a Lévában megjelenő „Bars” című hetilap a következőleg emlékezett meg: „Konta Károly negyedszázados jubileuma. A kis- és nagykálnai református társas egyházak megható, szép ünnepségek keretében ülték meg közszeretetben álló lelkészüknek: Konta Károlynak 25 éves eredményekben gazdag lelkészi működését. Ez alkalomból a kiskálnai református templomban ünnepi isteni tiszteletet tartottak, amelyen Antal Gyula lévai református lelkész gondolatokban tartalmas prédikációjában fejtette ki az ünnepi alkalom jelentőségét és a lelkészi hivatás magasztosságát.

Az isteni tisztelet befejezése után Czeglédy Pál, a barsi református egyházmegye esperese üdvözölte a jubiláns lelkészt az egyházmegye nevében. Egy igazi, puritán, kötelességtudó, hivatásának élő lelkészt ünnepiünk most, mondotta többek között. Értékes munkásságát mi sem dicsérheti jobban az elért eredményeknél. Konta Károly 25 éves lelkészi működése maradandó értékeket teremtett egyházunk életében. Békesség és szeretet él itt a kálnai egyházban, és hogy az egyházmegye minta egyházává fejlődött, az lelkésze fáradtságot nem ismerő, egyházát szerető munkásságának köszönhető.

Szabó S. Zsigmond bajkai református lelkész, a barsi református egyházmegye lelkészegyesületének elnöke tolmácsolta 32 lelkésztársának szívből fakadó üdvözletét. Majd a helybeli tanítók: Rácz Lajos és Szobi János a tanítói kar nevében köszöntötték jubiláns lelkészüket. Végül a tanulóifjúság, fiatal lányok csoportja, a kálnai bibliakörök, a kálnai konfirmáltak, leány- és asszonykörök és a kálnai dalárda üdvözletei következtek. Megható szavakkal köszöntötték, ünnepelték lelkészüket. Őszinte, igaz lelkek hűséges ragaszkodását fejezték ki szeretett lelkészük iránt ezek az üdvözlő beszédek. A beszédek végén gyönyörűbbnél gyönyörűbb virágcsokrokkal, emléktárgyakkal halmozták el nagyrabecsült és közszeretetben álló lelkipásztorukat.

Az üdvözlő beszédek után Konta Károly mély meghatottsággal köszönte meg a nem várt szeretetteljes ünneplést. Az ünnepségen Czeglédy Pál esperes vezetésével igen sok lelkész, világi tanácsbíró és a jubiláns lelkésznek számos tisztelője vett részt.

A templomi ünnepély után a társegyházközség társas ebédet adott a jubiláns tiszteletére, amelyen Szabó S. Zsigmond lelkész, Patay Károly tiszteletbeli esperes76 köszöntötték fel az ünnepeltet. Délutáni isteni tisztelet keretében Tóth Imre garamlöki lelkész tartotta meg ünnepi prédikációját.”

7,1 Patay Károly 1860-ban született Szódón (Bars vm.). Ároni családból származott. Nagyapja, Patay Péter 1784-ben született Garamlökön (Bars vm.). Tanulmányait szülőhelyén kezdte, Losoncon-103-