Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról. Csel. 20:24. Szentgál, 1943. június 15. Somogyi Zoltán református lelkipásztor SZENTKIRÁLYSZABADJA Bakos Dezső lelkész Született Mezőszentgyörgyön, Veszprém megyében 1896. január 12-én. Édes­apja Bakos János ottani református kántortanító,lo4 édesanyja Kutassy Eszter volt. Elemi iskoláinak elvégzése után a pápai református gimnázium tanulója lett 1907. szeptember 1-én. Édesapja 1909. évben meghalván, édesanyja szintén Pá­pára költözött. A nagyon gyenge özvegyi nyugdíj a megélhetést nem fedezte, ezért diákok tartásával kellett foglalkozni. Érettségi vizsgát tett 1915. évben, és a teoló­giai akadémiára iratkozott be. A teológiai tanulmányok végzése után, mely ta­nulmányi idő alatt édesanyja meghalt, és így egyedül maradva, nagy nehézségek­kel küszködve tudta tanulmányait végezni, a pápai főiskola széniora, pápai se­gédlelkész lett, egyévi szolgálat után székesfehérvári hitoktató-segédlelkész, majd balatonszabadi helyettes lelkész, és 1922. december 27-én berhidai rendes lelkésznek lett megválasztva. Házasságot kötött Szombati Zsófiával, aki szintén mezőszentgörgyi származású. E házasságot Isten három gyermekkel áldotta meg, Erzsébet 1924. október 11-én, Sára 1926. június 21-én, Dezső 1929. február 27-én született. Berhidai szolgálatának külső jelei: a háborúban elrequirált ha­rang helyett új harang beszerzése, teljesen új iskola építése, lelkészlak gyökeres javítása, templom belső és külső renoválása. Nyolcévi lelkipásztorkodás után a veszprémi egyházmegyébe kebelezett Szentkirályszabadja egyhangú választás­sal hívta el lelkészének. Itteni beiktatása 1931. február 1-én történt. Az egyház- községet rendezetlen és bizonytalan anyagi körülmények között vette át. Ennek oka nem az anyagi források hiánya volt, hanem a teljes részvétlenség a templom és iskola ügyei iránt. Az egyházfenntartási alap gabonában levő vagyonát szét­hordták, kamat és tőke visszatérítésének kötelezettségét sokan megtagadták. Az ebből támadt perek a lelkipásztori munkát úgyszólván keresztezik, gyűlöletet, haragot támasztottak. Egyházi és iskolai adót fizetni nem akarnak, javadalmasok fizetését csak hatósági végrehajtással lehet biztosítani. A lakosságot az egyke és egyse bűnök jellemzik. Itt valóban új pünkösdre van szükség. Ezért imádkozunk és dolgozunk. 154 154 Bakos János 1872-1875 között Polgárdin volt segédtanító, majd 1878-tól 1909-ig Mezőszent­györgyön végzett rendes tanítói szolgálatot. 1909. júliusban hunyt el 42 évi tanítói működés után. DREL II. 104. a. 1909. 11-12. Egyházkerületi Névtár. 1873.16.1874. 18. 1875. 22.1879. 36. 1880. 49. 1882.52.1884.49.1885. 57.1886. 56.1887. 56.1888. 56.1889. 57.1890. 68.1891. 64.1892. 59.1893. 63. 1894. 66.1895. 65.1896.62.1897.56.1898. 58.1899.65.1900. 61.1901. 76.1902.76.1903.52.1904.52. 1905.52.1906.53.1907.67.1908.140-141.1909.106-107.-1037-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents