Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Szeness Imréné lelkészözvegy (született Bertók Mária) 1853. november 21-én születtem Balatonfüreden. Édesapám Bertók József, édesanyám Csepregi Lídia volt. Édesapám asztalosmester volt. 13 éves koromban a kis Jókai Róza mellé kerültem, mint annak játszótársa. Igen sokat játszottunk színházast. Férjemmel mint balatonfüredi segédlelkésszel ismerkedtem meg, és 1873-ban kötöttünk házasságot. Ekkor férjem tihanyi lelkész volt. Itt éltünk 7 évig. Innét férjemet a magyarbarnagi kis gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. Itt 3 évig éltünk. 1883. április 19-én a papkeszi gyülekezet hívta meg férjemet, és itt küzdöttünk 1929. január 14-én bekövetkezett haláláig, tehát 46 évig. Isten 12 gyermekkel áldott meg bennünket, és ebből 7 ma is él. A legidősebb, Sarolta leányom velem van. Imre nyugdíjas tanár Szamosújváron. Mária Jezerniczky Aladár, volt chichagói, amerikai lelkész120 özvegye, jelenleg nevelt leányánál, Takáts Albert mérnök nejénél tartózkodik. Erzsébet Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkipásztor121 neje. László csöglei körorvos, egyházának buzgó presbitere és a pápai egyházmegye világi jegyzője. József OTI tisztviselő Budapesten. Lenke Hölgye Endre várpalotai lelkipásztor122 neje. <Férjem> tihanyi lelkész korában igen sokszor volt az akkori tihanyi apát123 szívesen látott vendége. Jó nép volt a tihanyi. Magyarbarnagon igazi testvéries indulatú nép volt. Papkeszin a nép jó volt mindig. A kommunizmus alatt férjemet 120 Jezerniczky Aladár Terestyénszecsődről származott, apja Jezerniczky Kálmán lelkész, anyja Takács Mária volt. 1893-1905 között Pápán tanult, ott végezte a gimnáziumot és a teológiát is. 1904- 1906 között Terestyénszecsődön helyettes lelkészként, 1906-tól Papkeszin Szenes Imre lelkipásztor mellett segédlelkészként működött. 1907 augusztusában utazott Amerikába. 1910-1912 között a South Chicago-i első egyház lelkésze volt, majd ő szervezte meg a Chicago South Side-i egyházközséget, ahol 1921-ig működött. Akkor lemondott állásáról. DREL1.1. u. Magyarszecsőd. I. 7. TtREL 1.8. d. 9. Papkeszi. I. 2. Pápai Református Kollégium értesítői. 1893/94.124.1894/95.127.1895/96.104,127. 1896/97.186,224,225.1897/98. 68.1898/99. 98.1901/1902.43,69,143,144,156.1902/03.43,71,150, 151, 152. 1903/04. 64, 69, 172, 173, 183. 1904/05. 89, 95. TÓTH 1940. 234, 239. PATAKY 1990. 170. PATAKY1992.330. 121 Kovács Lajos 1883. április 18-án született Pázmándon. Középiskolai tanulmányait a pápai kollégiumban folytatta, 1902-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Segédlelkész volt Szóládon, Somogytúron, Ivéncsán, Seregélyesen, majd Somogycsurgón. 1909-ben a fehérvárcsurgói egyház választotta meg lelkészének. Az I. világháborúban tábori lelkészi szolgálatot végzett az olasz fronton. 1950. október 1-ig szolgált Fehérvárcsurgón, amikor nyugalomba vonult. A veszprémi egyházmegye főjegyzői, a Fehérvárcsurgói Hitel- és Hangyaszövetkezet elnöki tisztségét is viselte. Felesége Szeness Erzsébet, gyermeke György, Klára, Erzsébet és Olga volt. DREL törzslap. BELICZAY1955.220. ERDŐS 2004.203-204,234. 122 Hölgye Endre 1914-1952 között volt várpalotai lelkipásztor. TtREL I. 8. d. 11. Várpalota. 37. HUSZÁR 2009.125-126,227. 12 * 1865-1891 között Simon Zsigmond volt a tihanyi apát. 1814. február 3-án született Sopronban. 1829-ben lépett be a Szent Benedek-rendbe. Tanulmányait Pannonhalmán végezte. 1837-ben szentelték pappá. 1837-1838 között hitszónok volt Pannonhalmán, 1838-1842 között tanár a győri gimnáziumban, 1842-től 1850-ig hittanár a győri akadémián. 1850-től újból a győri gimnáziumban tanított, ahol 1851-1857 között az igazgatói címet is viselte. 1857-től 1865-ig perjelként működött Pannonhalmán. 1865-ben nevezték ki tihanyi apáttá. 1891. március 13-án hunyt el Tihanyban. SZINY- NYEI1891-1914. XII. 1066-1067. SCHERMANN 1940.43. BERKÓ-LEGÁNYI1986.10,70.-1027-
