Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

ÖCS

Bábás József lelkész

Született 1890. március 16-án Nyíregyházán iparos szülőktől. Elemi és gimnáziumi éveit itt végezte. Érettségi után beiratkozott a sárospataki református teológiára, innen - mivel a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséghez csatlakozott - néhány társával távozni volt kénytelen. így került Pápára 1913. február 12-én a Református Teológia 1912-13. tanévének második felére. Már a

8. félév második felében, 1913. június 7-én püspöki engedéllyel segédlelkészül volt alkalmazva Nagyacsádon, ahol L. Nagy Árpád beteg lelkipásztort helyettesíti

1915. március 18-ig. Tovább szolgál helyettesi minőségben Tápon (Győr megye)

1915. március 21-1916. szeptember 13-ig, ahol Mohácsy László krakkói-tescheni tábori lelkészt helyettesíti az első világháború alatt. Azután Mihályházára (Veszprém megye) rendeli Kis József pápai esperes, itt Fazekas József 76 éves öreg lelkipásztor mellett adminisztrátor 1916. október 1-1918. április 21-ig. Az első lelkészképesítő bizonyítványt 1914. szeptember 10-én, a második lelkészképesítő bizonyítványt 1916. december 6-án nyeri el.

Bábás Józsefet Mihályházáról választja el az öcsi református egyház rendes lelkészéül. Beiktatása 1918. április 28-án volt. Ez időtől fogva itt szolgál.

Neje: született Major Mária, Major Ferenc nemesszalóki nyugalmazott református kántortanító10' és neje: Lőke Mária szülők leánya. Született 4 gyermekük, kik közül az első kettő még kicsiny korában meghalt, az élők: Tibor, született 1923. február 22-én, jelenleg a csurgói református gimnázium maturandusa, Gyöngyike, született 1929. október 14-én, jelenleg Csurgón végezte a második gimnáziumi osztályt.

Lelkipásztort már nagyon kifárasztotta ez a 25 éven egy helyen hordozott küzdelmes szolgálat. A református tankötelesek az evangélikus iskolába járnak, lelkipásztor tanítja a hittant, s e munkát végzi a taliándörögdi fiókegyházban (Zala megye) is, az ide való járás tönkre tette lábait. Mióta itt van, állandóan építkezik: 1919-ben a lelkészudvaron kutat ásatott, 1922-ben a ledőléssel fenyegető magtár csúcsfalát építteti meg 1 méter mély fundamentummal, 1925-ben az elrequirált helyébe egy 79 kilogrammos ércharangot öntet Veszprémben, 1933- ban a lelkészlakás nagy arányú renoválását végezteti, 1935. évben a maga költségén készíttet egy 2,3x3 méter méretű, beton alapozású, kőlábas kerítéssel, két 107

107 Major Ferenc 1864-ben született Adásztevelen. Pápán tanult az 1878/79. és 1882/82. tanévek között. A tanítóképző I. évfolyamából kimaradt. Ideiglenes és segédtanítóként 1-1 évig Adásztevelen, Szerecsenyben, majd Nórápon működött. Az 1887/88. tanévben visszatért a kollégiumba, és elvégezte a tanítóképző III. évét, tanítói oklevelet szerzett. Ezután ideiglenes és segédtanító lett Péren, Mezőlakon, majd Adorjánházán. Az 1890. évtől Nemesszalókon tanított. 1931. április 1-én nyugalomba vonult. Községi képviselő és a Hangya Szövetkezet alapító tagja is volt. Nyugalomba vonulása alkalmából a magyar királyi kultuszminiszter elismerő okirattal jutalmazta meg. Felesége Lőke Mária, gyermeke Mária és Ida volt. DRELII. 35. a. 1931. júl. közgy. 50. Egyházkerületi Névtár. 1884. 59.1885. 74.1886. 70.1887. 72.1889. 71.1890.79.1891. 78. Pápai Református Kollégium értesítői. 1878/79. 45, 56. 1879/80. 49, 60. 1881/82. 29. 1882/83. 82. 1887/88. 57. TÓTH 1927. 64. DPL 1931. 197. SZEGHALMY1937.757.-1023 -