Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

mint hitoktató segédlelkész Birtha József lelkipásztor'0 mellett. Segédlelkészi működésem idejére és helyeire mindig nagy kedvességgel tudok visszaemlékezni. A kiskálnai református egyházhoz, melynek filiája Nagykálna, egyhangú meghívással megválasztatván lelkipásztorul, állásomat 1912. évi december 12-én foglaltam el, az ünnepélyes beiktatásom 1912. évi december 15-én, Advent III-ik vasárnapján volt, a beiktatást, mint esperesi megbízott, Birtha József volt principálisom, lévai lelkipásztor végezte. Azóta itt munkálkodom a kiskálnai és nagykálnai református egyházak körében.

Életrajzi adataim kapcsán idejegyzem még a következőket:

Családomra vonatkozó adatok a II. számú feljegyzésen71 vannak felsorolva. (II. Konta Károly lelkész. Kiskálna. Szolgál: 1912. évi december hó 12-ike óta. Neje volt: Galambos Lenke, aki született Tergenye községben, Hont vármegye, 1890. évi június hó 3-án. Szülei voltak: Galambos János preoráns-kántor-tanító és Lányi Karolina. Édesapja Léván született köznemesi családból 1862. július 23- án, édesanyja Zalaba községben született szintén köznemesi családból 1871. évi június 22-én. A szülei házasságot kötöttek Zalabán 1889. augusztus 7-én. Ezen házasságból 2 leánygyermek született: Lenke és Ilonka, férjezett Rácz Lajosné nagykálnai református preoráns-kántortanító neje. Szüleit korán elveszítette, előbb édesanyja halt meg, majd az 1907. év június 30-án az édesapja. Árván nevelkedett leány testvérével együtt.

Házasságra lépett Konta Károly kiskálnai református lelkésszel, a házasságkötés Lévában történt 1913. évi április hó 2-án.

Gyermekeik:

Konta Zsuzsánna, születésének anyakönyvi bejegyzése: Sorszám: 8/1914. évi augusztus 20. - szeptember 17. Zsuzsanna-Lenke, leány, törvényes. Konta Károly református lelkész és Galambos Lenke református lelkészné, Kiskálna, 6. szám. A keresztszülők neve: Pekarik Vilmos és Galambos Rózsa hölvényi református tanító72 és neje. Keresztelő lelkész: Rácz Béla újbarsi református segédlelkész.73

70 Birtha József 1877-ben született Őrben (Szabolcs vm.). Középiskolai tanulmányait a nyíregyházi evangélikus gimnáziumban, a teológiát Debrecenben és Utrechtben (1899. novembertől 1900. novemberig) végezte. 1901-től Kolozsváron vallástanár, 1902-1903 között Őrön, Rohodon (Szabolcs vm.) segédlelkész, 1903-1919 között lévai rendes lelkész volt. Lévai működésének eredményei: új iskolaépület megszerzése, Kálvin udvar felépítése, 3. tanítói állás megszervezése, óvoda indítása, a Bethlen Kata Nőegylet, a Protestáns Otthon, ifjúsági egyesület szervezése. Egyházmegyei tanácsbiró lelkészegyesületi alelnök. 12 évig a Lévai Őrálló című lap szerkesztője. 1919 nyarán a cseh megszállás miatt családjával együtt elmenekült. 1920-1922 között nemzetgyűlési képviselőként működött. 1927- től 1942-ig Apagyon (Szabolcs vm.) szolgált lelkészként. 1942. december 3-án 67 éves korában hunyt el Debrecenben. Felesége Komoróczy Margit volt. DREL 1.1. u. Léva. I. II. 18. Utrechti tanulmányai kapcsán forrásaink Őrt Felső- és Alsóőrrel (Vas vm.) azonosítják, de véleményünk szerint, mivel segédlelkészi szolgálatát Őrben és Rohodon végezte, és ezek Szabolcs megyei falvak, a születés helye is a Szabolcs megyei Őr község. DREL II. 25. a. 1943. 8-9. VIDOR 1921. 25. KATONA 1996. 173. SZÖGI 2000.168 (2050. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007.175 (2093. sz.).

71 DREL 1.1. u. Kiskálna. 28-31.

72 Pekarik Vilmos római katolikus tanító volt Dalloson (Bars vm.). Áttért, 1909-ben vette át Patay Károly esperes és Birtha József lévai lelkész a barsi református egyházmegyébe, miután hittanból és egyházi énekből levizsgázott. 1909-től Hölvényben tanított. Az akkor orosz fogságban lévő tanítót a lévai gyülekezet 1918. február 9-én választotta meg a megüresedett második tanítói helyre. A II.- ÍOI -