Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - III. A jegyzőkönyv forrásértéke - IV. Az egyháztörténet és a Torkos-vizitáció
A JEGYZŐKÖNYV FORRÁSÉRTÉKE III. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a Torkos-féle vizitáció jegyzőkönyve kiemelkedő történeti értéket képvisel. Nemcsak az egyház- és művelődés- történet, hanem a helytörténeti kutatások számára is megkerülhetetlen forrás, mert bepillantást enged a közösségek mindennapi életébe, anyagi-erkölcsi viszonyaiba, gondolkodásmódjába. Számos adatot találunk a korban használatos mértékegységekre vonatkozóan is. Az 1747-es egyházlátogatási jegyzőkönyv felhasználása során ajánljuk a párhuzamosan készült Bíró Márton-féle katolikus vizitáció anyagának feldolgozását is. A két forráscsoport együttes elemzése teljesebb képet ad az adott közösségről, miközben a katolikus-protestáns felekezetek közötti viszonyt is megvilágítja. IV. AZ EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS A TORKOS-VIZITÁCIÓ Az egyháztörténészek Torkos Jakab püspök egyházlátogatásának jelentőségét korán felismerték. Tóth Ferenc 1808-ban a dunántúli püspökök életrajzában az 1745-ben megválasztott püspök első teendői között említette, hogy „püspökségének elején” a virágzó és árva eklézsiákat, azok papjait és levitáit „fel-jegyeztette”, s hosszú idő után 1747-ben elkezdte az elmaradt kánoni látogatást, a „superin- tendensi visitatiot”, de további tevékenységét Veszprém vármegye 1748. február 11-i gyűlésének végzése megtiltotta. Torkos a királynőhöz folyamodott, aki a helytartótanács útján 1750. június 8-án Pozsonyban kelt rendeletében megszüntette a jogsértést, és helyreállította püspöki tekintélyét és „activitássát”.309 A két világháború között megjelent munkákban egymástól eltérően értékelték Torkos püspök egyházlátogatását. Pehm József Padányi Bíró Márton veszprémi püspökről, a barokk főúrról készült alapos munkájában külön fejezetben foglalkozott a püspök apostoli útjaival, de Torkos Jakab nevét meg sem említette.310 Mint már említettük, Bíró Márton vizitációi során a refomátusokat, evangélikusokat, néhol a zsidókat is felmérte. Ellátogatott a protestánsok templomaiba, bement a lelkészekhez, akiket alaposan kikérdezett keresztelési szokásaikról. Hatáskörét túllépve templomfoglalásokra, a protestáns lelkészek és tanítók elűzésére, valamint katolikus lelkészek és tanítók beiktatására is sort kerített. Olyan helyekre is vitt be tanítót, ahol nem is éltek katolikusok. Püspöki működése (1745-1762) során Fejér, Pilis, Somogy, Veszprém, Zala megye területén 48 új plébániát szervezett, 39-et helyreállított. A veszprémi egyházmegye 236 plébániájának egyharmadát ő szervezte, ill. szervezte újjá. A szervezések nagyobb részét 1757-ig elvégezte. Egyházlátogatási tapasztalatait 10 vaskos kötetben rögzítette.311 309 TÓTH 1808a. 178-183. 310 PEHM 1934.113-136. (VII. fejezet: „Apostoli utak. Szervező munka.’’) 311 PEHM 1934.116-122. [81]
