Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
feddést. Simontornyán a prédikátor vontatott könyörgései, hosszú és unalmas prédikációi tartják távol a hallgatókat, akik az egyházi épületek karbantartását is elhanyagolják. Ahol békesség van az eklézsiában, ott sem a hallgatók, sem a tiszteletes nem panaszkodik a másik félre (Balhás, Hetes, Jád, Kajár, Magyaregres, Nagykorpád, Peremarton, Polgárdi240, Szomajom, Tác). Sőt, dicsérik egymást (Falu- és Szabad- battyán, Felegres, Kálóz, Keresztes, Kiskeszi, Pálfa). így van ez Fokszabadiban is, ahol inkább az a legnagyobb gond, hogy a földesúr (a veszprémi káptalan) miatt nem merik kijavítani a romladozó templomot. 8. Istentiszteleti rend, liturgikus segédkönyvek Egységes liturgiáról a református egyházban a XVIII. században nem beszélhetünk. Ezen a területen a különböző egyházi vidékeken is nagy változatosság mutatkozik. Ekkor is az 1600-as években megjelent öt ágenda241 maradt az irányvonal, ezek éltek tovább egymással is keveredve, számos kiadást megérve. Jelentek meg új 240 Polgárdiában a lelkész házaséletével kapcsolatban korábban voltak kifogások, de ekkorra már „öszve törődött a feleségével is”. 241 O A belgiumi ágendát Szenei Molnár Albert (1574-1634) adta ki 1608-ban a Heidelbergi Káté mellékleteként. Ő magyarországi tanulmányait Szencen, Győrben, Göncön, majd Debrecenben végezte. Tanult Wittenbergben, Drezdában, Heidelbergben, Strassburgban és Herbomban. Ezután vándorlással töltötte életét, 1624-ben tért haza Bethlen Gábor fejedelem hívására. ZOVÁNYI 1977. 590-291. © Milotai Nyilas István: Agenda, az az anyaszentegyhazbeli szolgálat szerént való czelekedet... Első kiadása: Kolozsvár, 1621. Milotai Nyilas István Debrecenben és Heidelbergben tanult. Hazatérte után debreceni tanár, majd nagykállói, később szatmári, végül gyulafehérvári lelkész lett. 1614-ben a tiszántúli egyházkerület püspökének választotta, mely tisztet haláláig, 1623-ig töltötte be. ZOVÁNYI 1977. 407. © Somorjai M. János: Az helvétiai valláson levő ecclesiaknak egyházi ceremoniajokrol, és rendtartásokról való könyvetske. Lőcse, 1636. Somorjai M. János Nagyszombatban tanult, szenei rektorsága után Heidelbergben folytatta tanulmányait. Nagyszombati rektor, majd nagymagyari, végül halászi lelkipásztor volt. 1622-1652 között betöltötte a felsődunamelléki egyházkerület püspöki tisztét is. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 170, 583-584. ZOVÁNYI 1977. 519. O Paksi K. György: Az sacramentumok kiszolgáltatásának, az házasok és bírák megesküdtetésének és az bűnből megtérteknek bevételének bizonyos módja és rendi ... Nagyvárad, 1643. Paksi K. György Sárospatakon tanult, majd óbudai és kecskeméti lelkész volt, közben 1639-1651 között az alsódunamelléki egyházkerület püspöke. ZOVÁNYI 1977. 451-452. © Szatmári Ötvös István: Az keresztyén és igaz tudományú belgiumi eklézsiáknak hitökről való vallástétele. Amszterdam, 1650. Ehhez a munkához csatolva adta ki a keresztség és az úrvacsora kiszolgáltatásának, valamint a házasok összeadásának formáját is. Szatmári Ötvös István sárospataki tanár, majd 1656-tól érsekújvári, 1663-tól kocsi lelkész és komjáti esperes volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 154, 595. ZOVÁNYI 1977. 574. Ezt az öt ágendát országosan ismerték és használták. Léteztek kisebb jelentőségű, helyileg használt liturgiái rendtartások is. Az 1626-ik évben a bekecsi (Abaúj vm.) templom felszentelésekor mondott szertartási és kinyomtatott beszédekből is készült liturgia, melyet a tiszamelléki egyházak használtak. 1653-ben a szatmárnémeti zsinat határozata alapján is készült egy liturgia. 1655 körül „a Tisza körül való papok” is készítettek liturgiát. 1658-ban készült el a „Liturgia sacrae coenae, azaz urvacsorákának kiosztásában való rend és cselekedet, melyben meg egyeztenek a tiszán innenlevő egyházi sz[ent] társaságbéli tanítók legnagyobb részént és ilyenformán". Az ágendákról lásd még: FÖRDŐS 1882. 287-296. TÓTH 1873.15-20. [58]
