Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)

Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése

A belső-somogyi egyházmegye 1745-ben 56 egyházból állt. Ezek közül 37-ben prédikátor, 13-ban levita szolgált, további 6 egyházat az egyházkerületi kimutatás szerint 1746-1747-ben foglaltak el (mivel az elfoglalás előtt öt helységben levita szolgált, mindegyiket a levitával ellátott helyek közé vettük fel a statisztikában).155 A somogyi eklézsiák közé tartozott Aszaló (Somogyaszaló), Atád (Magyaratád), Béc, Beleg, Bolhás (Balhás), Csoknya, Csokonya (Erdőcsokonya), Darány, Dobsza, Gige, Görgeteg, Györgyösmellék, Hedrehely (Hedrahely), Hetes, Hóból, Istvándi, Jód (Somogyjád), Kadarkút, Kálmáncsa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Magyaregres, Magyarújfalu, Merenye, Nagykorpád, Nemesdéd, Nemeske, Nemeskisfalud, Ötvöskónyi, Patas, Szenna, Szenthenedek (Kaposszentbenedek), Szilváskisfalud, Szomajom, Vison- ta és Zádor.

Levita működött az alábbi helyeken: Alsók, Böhönye, Bürüs, Dombó (Kastélyos- dombó), Hatvan (Somogyhatvan), másként Kámán; Inke, Kisasszond, Lad, Őrei, Péterhida/Komlósd (a levita nevét üresen hagyták)156, Pettend, Pusztakorpád, Rinyaszentkirály, Szabás, Szob (Somogyszob), Tótszentgyörgy, Udvarhely (So- mogyudvarhely), Újnép (Rinyaújnép). Viszló (Somogyviszló).

Az egyházkerületi jegyzőkönyvben található tabella szerint 1746-ban és 1747- ben 6 egyházat foglaltak el. Ezek: Alsók157, Inke158, Rinyaszentgyörgy, Szob (Somogyszob)159, Tótszentgyörgy160 és Udvarhely161 (Somogyudvarhely).162

155 A belső-somogyi egyházmegyére vonatkozó kimutatásban (1748) Kálmáncsa egyháza levitával szerepel, de 1746-ban még lelkipásztora volt, ezért a statisztikában is így vettük fel. Péterhidára az 1740-es évekből nincs más adat, ezért meghagytuk a levitával ellátott helyek között. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009a. 111-112. Az egyházmegyei adatsorok pontosítása itt és másutt a további kutatások feladata.

156 Komlósd a gr. Széchenyi család csokonyai uradalmához tartozott, az 1774-es felmérés szerint 156 református és 42 katolikus lakosa volt. A visszaemlékezők szerint a földesúr tisztjei kb. 28 éve űzték el a levitát, akinek helyébe mestert fogadni többé nem engedtek. HUDI2002. 394.

157 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 112, 116. Alsókon 1750-ben utoljára Beregszászi János levita működött.

158 Inkán utoljára 1747-ben Laki István levita működött. KÖBLÖS-KRANITZ 2009a. 179.

159 Somogyszobon utoljára 1747-ben Győri Dániel levita működött. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 274.

160 Utolsó levitáját nem ismerjük. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 309.

161 Somogyudvarhelyen utoljára 1750-ben Erdélyi János levita működött. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 274.

162 Rinyaszentgyörgy a Hunyadi család, Szob a pozsonyi prépost, Tótszentgyörgy gr. Széchenyi László, Udvarhely (és Alsók) gróf Festetics Kristóf birtoka volt. OREL I. 1. a. A dunántúli református egyházkerület jegyzőkönyvei II. 323.