Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
szolgált. Ezek: Alistál103, Bátorkeszi104, Búcs105, Ekecs106, Füss107, Hetény108, Hódos109, Kisújfalu110, Marcelháza111, Mocs112 és Perbete113. A tatai esperességben Torkos püspökségének kezdetére 18 egyház maradt sértetlen. Ezek: Ács, Almás, Bana, Császár, Dad114, Ete, Gyermely, Győr, Igmánd, Kocs, Kömlőd, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Szomód, Szőny, Tarján és Tata. Szendét a tabella (helyenként pontatlan adatai) szerint 1744-ben foglalták el115, további 6 egyházat ezt követően. 1746-ban Baj116, Környe117; 1747-ben Szomor118, majd Uny119 és Nagysáp120 anyaegyház szűnt meg. 1749-ben bizonyíthatóan a győri egyház került fel az árva egyházak listájára.121 103 Alistálon utoljára Csehi Péter lelkész szolgált 1735-ben. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 116. 104 Bátorkeszin utoljára Tállyai János levita szolgált 1720-1732 között. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 129. 105 Búcson utoljára Vörös Mihály levita szolgált 1732-ben. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 135. 106 Zichy Ferenc földesúr, győri püspök (1743-1783) 1740-ben záratta be Ekecs református templomát. A község utolsó lelkésze Helmed István volt, aki 1737-től szolgált a faluban. KÚR 1993. 268, KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 417. 107 Füss utolsó lelkésze Lévai György volt 1735-1736-ban. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 160. 108 Hetényben utoljára 1727-1733 között Medgyesi Sámuel levita szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 173. 109 Hodos (Pozsony vm.) utolsó lelkésze Rimaszombati Mezei István (Szombati István) volt 1735- ben, akit Némáról hoztak, de az üldözések miatt nem merték megtartani, és visszaküldték. KÚR 1993. 267. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 176. 110 Kisújfalun utoljára 1727-1732 között Kecskeméti Jóba István levita szolgált. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009a. 197. 111 Marcelházán utoljára Zselizi János levita szolgált 1736-ban. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 218. 112 Mocson utoljára 1737-ben Vámosmikolai János levita szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 225. 113 Perbetén utoljára Solti István levita szolgált 1727-1729 között. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 259. 114 Dad templomát gr. Esterházy József 1747-ben a katolikusok részére elfoglalta, helyette újat építettek. HUDI 2002. 430. 115 Szendét az 1774-es felmérés szerint 1744-ben gróf Esterházy József és tatai uradalmának regense, Balogh Ferenc tette árva eklézsiává. HUDI 2002. 430. Utolsó lelkésze Csepregi János (1743- 1745) volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 283. 116 Utolsó ismert lelkésze, Laki János 1736-1737-ben szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 124. 117 Környén 1728-1746 között Naszályi András lelkész szolgált. A templomot Balogh Ferenc tatai uradalmi regens 1745-ben vette el, a reformátusokat öt gazda kivételével elűzte. HUDI 2002. 439. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 202. 118 Szomor utolsó ismert lelkésze, Komáromi Fejér Mihály 1728-1737 között szolgált. Az 1774-es felmérés szerint vallásgyakorlatukat 16 éve a földesúr szüntette meg, azóta Gyermelyre járnak istentiszteletre. 1774-ben a 6 házból álló árva eklézsia 40 fős volt, a többi jobbágy katolikus. HUDI 2002. 432- 433. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a.298. 119 Únyon utolsó ismert levitája az 1736-1737-ben szolgáló Szecsődi János volt. Az 1774-es felmérés szerint vallásgyakorlatát a katolikus földesurak már 65 éve megszüntették, ekkor a 313 református Gyermelyre járt istentiszteletre, iskolát nem tarthattak. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 312. 120 Nagysáp vallásgyakrolatát 1711-ben szüntették be. Utolsó ismert levitája, Körmendi Péter 1727-1737 között szolgált. 1774-ben az 565 fős lélekszámú közösség tanítót se tarthatott, Gyermely látta el. HUDI 2002. 434-435. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 234. 121 PATAKY1985.137-141. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 167-169.
