Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - I. Az egyházlátogatás lefolyása
AZ 1747. EVI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV i. AZ EGYHÁZLÁTOGATÁS LEFOLYÁSA Torkos Jakab püspök nemcsak egyházkerületi és egyházmegyei szinten próbálta megerősíteni a reformátusság állásait. Tudván, hogy az egyház léte leginkább az egyházközségek működésén alapszik, arra is törekedett, hogy képet alkothasson a dunántúli gyülekezetek állapotáról. Az 1747 márciusában tartott egyházkerületi gyűlés első határozata, mely azzal foglalkozott, hogy a gyülekezetek vállalják fel a püspök és kísérete ellátását, ha kimegy közéjük vizitálni, már nyilvánvalóan mutatta, hogy Torkos rendkívüli egyházlátogatásra készül.77 Maga az egyházlátogatás 1747. május 26-án kezdődött, Torkos Felsőbányái Allós István kéttornyúlaki lelkész78 társaságában indult útnak, akit Komáromi Sülye Pál győri lelkész, komáromi esperes, egyházkerületi jegyző79 delegált maga helyett. A jegyzői feladatokat Allós látta el: ő jegyezte fel gondosan a jegyzőkönyv elején megfogalmazott kérdésre adott válaszokat.80 77 1747. március 8. kgy. 1. pont. A midőn tiszteletes superintendens uram ki mégyen valamellyik traktusba vagy candidatiora, vagy pedig extraordinaria visitatiora, akkor azon traktus tartozik a vecturat meg fizetni, az ekklesiak pedig a szokott fizetést a visitatioért, vagy honoráriumot, melly honoráriummal tiszteletes superintendens uram tiszteletes generalis scriba urammal edgyarant osztozzék, akármellyik pedig ő kegyelmek közül subordinatussa léfden, azt a mint jónak ítéli, úgy fizesse ki. DREL I. 1. a. Dunántúli református egyházkerületjegyzőkönyvei. II. 171. Lásd a függelék 24. sz. dokumentumát! Felsőbányái vagy Bányai Allós István alighanem a Szatmár vármegyei Felsőbányán született. 1695-ben kezdte felsőfokú tanulmányait a gyulafehérvári kollégiumban. 1705-től a nagyenyedi, az 1710-es évek elején a kolozsvári kollégiumban tanult tovább, majd bánffyhunyadi rektor lett. Ezután átjött a Dunántúlra, az 1710-es évek végén a pápai kollégiumban is tanult. 1720-1728 között nagyacsádi, 1728 után görzsönyi rektor volt. 1730-ban exmittálták. 1730-tól kéttornyúlaki, 1748-tól csöglei, 1753-tól görzsönyi, 1756-tól adászteveli, 1759-től tapolcafői lelkész volt. 1750-1760 között pápai esperesi, 1751-től egyházkerületi pénztárosi hivatalt is viselt. 1763-ban halt meg Tapolcafőn. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 337. 79 Komáromi Sülye Pál 1683-ban Ácson született. Tanulmányait Komáromban kezdte, majd 1691 után a pápai, 1700-tól pedig a debreceni kollégiumban folytatta. 1711-től szomódi lelkész lett, 1713- ban szentelték. 1713-tól kocsi, 1732-től győri lelkész volt. 1731-ben tatai egyházmegyei jegyző, majd 1735-től tatai esperes, ezzel együtt 1736-tól egyházkerületi jegyző és valamikortól egyházkerületi pénztáros is lett. 1749-ben elűzték győri lelkészségéből. Menekülése közben Takácsin halt meg. KÖB- LÖS-KRANITZ 2009a. 469. Az egyházkerületi főjegyző részvételét a püspöki általános egyházlátogatáson az 1736-ban tartott peremartoni egyházkerületi gyűlés rendelte el. 1736. június 29. kgy. 8. pont. DREL I. 1. a. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. II. 155. DREL I. 1. b. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1745:3. 3. Lásd a függelék 7. sz. dokumentumát! 80 Kézírása azonosítható exmittálásakor saját kezűleg írt kötelezvénye alapján. 1730. március 7. Kéttornyúlak. En, F. Bányai István ... A kötelezvény végén aláírás és gyűrűspecsét is látható. Gál Imre kánonoskönyve. DREKK 0.1055. 627. KÖBLÖS 2006a. 14. 90. sz. jegyzet.
